Gyenes család
Nevük összeforrt a városrészével: Gyenesék
Arról már hallottam, hogy valaki csak születési helyén tudja elképzelni életét. Tudom, hogy a világba szétszóródott családok közül mind többen hazajárnak évente az ősi fészekbe. Gyenesékhez hasonló erõs ragaszkodást az ősi röghöz eddig nem tapasztaltam. Ma is születési helyük 300 méter sugarú körzetében élnek. Valamennyien a hajdani Kőrösihegyen laknak, ketten ott építik újjá otthonukat.
Jókai barátsága, Petõfi verse
A Gyenes név hallatán Jókai, a virágkertészet, a cukrászda jut a tájékozottabb és korosabb kecskemétiek eszébe. Kevés magyar família mondhatja el, hogy a mindmáig legnépszerűbb regényíró a család több tagjáról írt tisztelő szeretettel. Jókai kecskeméti jogakadémistaként lakott Gyenes Mihály mérnökéknél. Az inzsellér gyámfiával, Gyenes Pállal lakott egy szobában. Amikor Petõfi a vándorszínészek keserű kenyerét ette 1843 elsõ hónapjaiban a hírös városban, gyakran időzött a mérnökéknél kialakított diáktanyán.
Sütő Józseftől, a méltatlanul feledett kitűnő irodalomtörténésztõl tudjuk, hogy Gyenes Pali névnapja ihlette Petõfit a „Pál napra” megírására. Mérnöki oklevelét Jedlik Ányos írta alá. Az erdőinspector, nevelőapjához hasonlóan nagy faültető, hivatalos küldetésben járta a határt, amikor 1877-ben egy leleplezett, írástudatlan vadorzó halálra sörétezte.
Cukrászda és virágbolt a korzó utcájában
Fia a 19. század legvégén nyitott cukrászdát a Nagykőrösi utca elején, a mostani áruház helyén. Még a gyér lakosú Kőrösihegyről is látogatták az édességek több helyiséges birodalmát. A legbelsõ zúg volt a szerelmeseké. Az alapító halála után özvegye, majd a mesterséget folytató Pál fia vezette az üzletet. 1949. december 29-én a kibontakozó, akinek van, attól elvesszük alapelv szerint működő (1919-ben először csak a cukrászsüteményeket kobozták el) pártdiktatúra államosította az üzletet.
Gyenes Pál nagyszerû szakértelmét soha többé nem érvényesíthette, csak szakácsként dolgozhatott haláláig.
| |
| A Gyenes család - feltehetően - 1968-ban. Felső sor: Gyenes István, Gyenes Géza, Gyenes Ferenc. |
Az 1907-ben született Gyenes István, a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben, 1929-ben sikeresen vizsgázott műkertészként. A következő évben önállósította magát.
Az örökségként kapott Daróczi közi telek mellé megvásárolta a szomszédos kertet és lakóházat – részletesen írt errõl Sz. Kõrösi Ilona a Kecskemét Lapok 1989. december 22-i számában –, hamarosan megnyitotta elsõ üzletét, szemben a Gyenes cukrászdával. Jó ízekkel, kellemes illatokkal, szemgyönyörűségekkel ajándékozták meg a Gyenesek a hozzájuk betérőket.
„Az örökös újrakezdés tája”
1943 emlékezetes esztendõ volt a család életében. István feleségül vette Révay Melindát, a boltot átköltöztették a Luther palotába, ahol ma is virágbolt működik. „Természetesen” ezt is elvette a „nép állama”. Nem ismerte Gyeneséket Antall József, de rájuk is illik, amit e sorok írójának adott interjújában mondott. „Ez az örökös újrakezdés tája.”
Többször kellett a semmiből újra nekiindulni Gyeneséknek. 1935-ben szörnyű aszály, majd rettenetes jégvihar zúzta szét az emberek reményét, verte ripityára az üvegházakat, pusztította el a virágpalántákat. 1945-ben, a kényszerkiürítésbõl visszatérve lakásukat kifosztva, kertészetüket szétdúlva, üzletüket szétlõve találták.
Azután jöttek az államosítások. Majdnem 60 éves volt Gyenes István, amikor 1966-tól nagy betegen újra termelhetett. A család ősi, Kőrösihegyi (ma Szivárvány utcai), felújítás alatt álló házában az emlékeket elevenítjük föl. Kikövezése után alig ismertem rá a régi utcára. Csak most tűnt fel, hogy az utca képzeletbeli meghosszabbításnak a végén a nagytemplom tornya őrzi a várost. Távcsővel elolvashatnánk, hogy merre is járnak a felújított, másodpercre pontos óra mutatói. De a toronyból azt is láthatták volna, hogy hajnalpirkadástól a nap elballagásáig szorgoskodtak kertjeikben a Gyenesek.
Egy hosszú asztalnál, családi ereklyék között kínál hellyel Melinda és László, a két kertészmérnök. A tősgyökeres kecskeméti családból származó asszony, később a Zöldségtermesztési Kutatóintézetben dolgozott, gombatermesztésbõl doktorált. Ferenc ma is ismert virágkereskedõ, István kertésztechnikus, Géza villamosmérnök, aki azonban semmiképpen sem tekinthető „kakukktojásnak”, mivel távbeszélő-főnöki elfoglaltságai ellenére nagy kertész ő is.
Hankovszky Zsiga bácsi „ananász-barackja”
Összeköti valamennyiüket a közös, boldog gyerekkor. Közben-közben Géza szavait idézem: „Sok gyerek volt ezen a részen, sokat fociztunk, azóta is jól érezzük magunkat”. „Tulajdonképpen egy kertvárosi rész volt. A Daróczi és a Czollner köz között volt egy-két ház, az egyikben híres asztalosműhely volt. Sokat eljártunk oda. A mai Mátyás körútról nyílt. Közel volt az elõbb említett ház, a külsõkertnek nevezett helyhez, ahol most én lakom. A Hankovszky kertet is végigjártuk. Szeretettel fogadott bennünket a Zsiga bácsi. A kerti domb olyan volt, mint most a Benkó domb, csak persze sokkal kisebb. Tetejére egy víztárolót építtetett. Oda nyomatta föl a vizet, és onnan árasztották el az egész kertet. Most a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának a központja.”
Bizonyos mértékig a környezet is meghatározza a gyerekkori csínytevéseket. Ki tudott volna ellenállni Hankovszky bácsi közeli kertjéből csábító mogyoróbokroknak. Termésükre más környékbeliek is rákaptak, ezért olykor zölden csentek el néhány mogyoró-makkot, mielõtt a többi srác fölfedezte volna a kincset.
| |
| A Gyenes kertészet agrártörténeti értékű üvegházai |
Mintha ma is érezné a Zsiga bácsitól kapott ananász barack ízét, illlatát – a beszélgetésbe bekapcsolódó István. „Azóta se találkoztam ilyen finommal, pedig negyven évig az exporttal foglalkoztam a Hungarofructnál és másutt. A kajszibaracknak van egy sajátossága az alföldön, a cukorarány és a magas napfény órák miatt, de mondom olyan barackkal azóta sem találkoztam, pedig elég sokat jártam barack- kongresszusokra Olaszországtól Izraelig, Törökországig.
Azok a harkályok máig rossz csőrízzel emlékeznének, ha volna emlékezetük, és még élnének, azokra a kellemetlen pillanatokra, amikor nem találták odújuk – a Gyenes-fiúk által letakart – bejáratát. Persze a kopács madarak visszatérhettek otthonukba, miután a gyerekek kiszórakozták magukat.
Mielõtt bárki jelképesen meghúzná a rég elévült huncutkodásokért füleiket, egyrészt gondoljon saját gyerekkorára, másrészt tudja meg, hogy a kertészcsaládban egész fiatalon be kellett segíteniük a családi gazdaságba. A fagyos téli napok bizony őket is megpróbálták. Éjjel is fűteni kellett a hatalmas üvegházakat. Kétóránként váltották egymást. A következõ füle mellé tette az ébresztõórát, aki befejezte a szolgálatát.
Kitüntetés Kecskemét városától (is)
Persze családjáért, virágaiért az édesapa rövidítette meg legtöbbször éjszakai nyugodalmát. Lassan-lassan két évtizede hiányzik a földi terekrõl, csak az a tudat enyhíti a család bánatát, hogy utolsó éveiben fiai boldogulásával és sok mindennel kárpótolta a sors az elrabolt, az elsilányított évekért.
A megyei napilap és a szakma folyóirata méltatta. ”Gyenes István élete eddigi 79 évében hűséges maradt szeretett városához. 1930-ban kezdte meg dísznövénytermesztő-, nemesítő munkáját, mely hamarosan országos hírű lett. […] Nemesített virágai – clivia, amarilis, gyöngyvirág és gerbera – komoly szakmai hírnevet szereztek számára. 1948-ban a HUNGEXPO nagydíját nyerte. Mindig hűséges kiállítója volt a Hirös Napoknak (heteknek), melyet több oklevél és érem tanúsít. Harminc évvel azelõtt néhány társával együtt alapító tagja volt a „Virágos Kecskemétért” mozgalomnak. […] A Kecskemét városért kitüntetést 1986. novemberében vehette át.” Gyerekei számára magasra tette tehát a mércét.
Tragacson a Buda-gyerekek
Tudják, mivel tartoznak a családnak. 2005-ben a keceli Flóra virágkiállításon a 3 nagydíj egyikét a Gyenes kertészet kapta „kiváló minõségű cserepes dísznövény-bemutatóért, és a jubileumi kiállításért”. Közben tájékoztatnak Gyenes László muskátli újdonságairól, a zöld levelû korai virágzású rózsaszín virágú Annikáról, a piros virágú korai virágzású zöld levelû paprikáról, a szabadalmazatott Gyenes virágtornyokról. Pista bácsi, édesapjuk is lelkesen tapsolna, ha láthatná ezeket. Sajnos a nagyvilág itt is képes elrontani a hangulatot, ha rövid idõre is. Veszélyben a magyar virágkertészet! A vágott virág 90 százaléka külföldrõl jön, jobbak az éghajlati adottságok, olcsóbb a munkaerő, az energia. De a régi emlékek ismét felderítik az arcokat. A szerszámos kamrában talicska, tragacs piheni nyugdíjas éveit. Kecskeméten még az elsõ Hirös Napokon talicskákba ültetve vonultattak föl a rendezõk sok kisgyereket. Tragacson szállították a piacra, a vasútra a termékeket, a garabókat, a patracsokat, a Gyeneséké egyszer Buda Ferenc gyerekeit is. A költõ ezen fuvarozta az állomásra csemetét.
Forrás: Hunyadiváros : utcák, terek, kertek, épületek, családok, sorsok / Heltai Nándor. - Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 2005. – p. 152 – 156.
Forrás: Termeltem és kereskedtem / Tamás Enikő. - Fotók
In: Kertészet és szőlészet. - 33. évf. 19. sz. (1984. máj. 10.), p. 15.
Forrás: Lapok a Gyenes család történetéből / Sz. Kőrösi Ilona
In: Kecskeméti Lapok, 1989. december 22. p. 6-7.
A család férfi tagjainak leszármazási táblázata.
Forrás: Kecskemét régi nemesi családai / Szappanos Károly. - Kecskemét, 1944.
Forrás: Aki a virágot szereti
In: Kecskeméti lapok. - 97. évf. 7. sz. (2001. febr. 22.), p. 9.
Forrás: Ár-apály / Biza Klára
In: Kertészet és szőlészet. - 50. évf. 49. sz. (2001. dec. 6.), p.12-14.
Forrás: Gének őrzik Gyenesék virágszeretetét / Borzák Tibor
In: Szabad föld. - 58. évf. 15. sz. (2002. ápr. 12.), p. 6.
Forrás: Kreatív kertészek, In: Alföldi civil napló. - 2. évf. 5. sz. (2008. máj.), p. 7.
Forrás: Idén 80 éves a méltán elismert Gyenes Kertészet
In: Alföldi civil napló. - 3. évf. 5. sz. (2009. máj.), p. 15.
A Gyenes tér igaz története / Karácsonyi Gábor>>
Az első kecskeméti közpark megálmodója : A Gyenes-kert története / Varga Géza. - 5 Fotó
In: Hírös naptár. - 1. évf. 1. sz. (2008. jan.), p. [1], 4-5. Teljes szöveg>>
80 éve a Virágos Kecskemétért. - Fotó
In: Hírös naptár. - 2. évf. 3. sz. (2009. márc.), p. 1, 7. Teljes szöveg>>
Pár perc alatt ment tönkre évtizedek munkája a Gyenes-kertészetben. – Fotók
In: Hírös gazdaság. - 5. sz. (2017. Nyár), p. [40-42]. Teljes szöveg>>
Megbecsült kertész : Interjú / Gyenes István; Merényi Alexandra. – Fotó
In: Kertészet és szőlészet. - 67. évf. 42. sz. (2018. okt. 17. ), p. 25-26. Teljes szöveg>>
Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk... / Varga Géza. - 4 Fotó
In: Kecskeméti lapok. - 114. évf. 22. sz. ( 2018. dec. 13. ), p. 27. Teljes szöveg>>
90 éve a virágos Kecskemétért / Varga Géza. - Fotók. - (Kecskeméti dinasztiák)
In: Hírös históriák. - 9. sz. (2019. Nyár), p. 64-67.Teljes szöveg>>
Hozzászólások az oldalhoz - Bejelentkezés után tud hozzászólni!