Híreink 2021 Híreink 2021

 

2021. december 18.

Idén ünnepeltük könyvtárunk épületének 25. évfordulóját, mely a Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskolával kötött együttműködésünk jubileumi éve is egyben. 25 éve hagyomány, hogy a művészeti iskola növendékei a könyvtárban mutatkoznak be munkáikkal, mely alkotásokból felépített tárlat 2021-ben az Úton-útfélen címet kapta, így mindegyikben szerepet kap valamilyenfajta mozgás, történjen az térben vagy időben . A kiállítást megnyitó Kovács Ágnes művészettörténész beszédében felidézte az iskola egyik osztályvezetőjének, Patkós László grafikusművésznek azon szavait, miszerint ez az idén több száz alkotást felvonultató bemutató sokkal több, mint pusztán egy gyermekrajz kiállítás. A Szabadiskola oktatói immáron közel három évtizede dolgoznak azon, hogy a kreativitással megáldott fiatalok műveiben meglássák azt a pluszt, azt a blickfangot, amit továbbfejlesztve, támogatva elindulhatnak a gyerekek a neves alkotóvá, művésszé válás útján.

Bővebben


 

2021. december 17.

Széchenyivárosi Fiókkönyvtárunk átalakítás miatt átmenetileg zárva tart. Legközelebb két ünnep közt, december 27-én (hétfőn) 10 órakor nyitja meg kapuit új helyén, a Szentcsalád Plébánia Kecskemét, Irinyi utca 62. szám alatt. Addig is látogassák további fiókkönyvtárainkat és központi könyvtárunkat új élményekért és olvasmányokért!

Bővebben


 

2021. december 16.

December 16-án az Utazók a könyvtárban sorozat utolsó előadására került sor. Szabó Tamás pszichológus, tréner 2 hetes finnországi utazásának nagyon is eleven élményeiről számolt be. Nem földrajzi sorrendben haladva, hanem tematikai csoportosításban mutatta be az országot. Szó esett a szaunázás rejtelmeiről, az ételekről, a természetről és az élővilágról, az életszínvonalról és a finn Mikulásról.

A hallgatóság megtudhatta, hogy a Mikulás szánját rénszarvasok húzzák, de az autósoknak az utakon a jávorszarvasok felbukkanására felkészülve kell vezetniük, és hogy Joulupukki hivatalos papírjaiban a születési dátum helyén ez szerepel: régen.

Az előadás után a hallgatóság kérdéseinek csak a záróra tudott véget vetni.

Januárban folytatódik a sorozat.

Bővebben


 

2021. december 15.

December 15-én ismét énekszó töltötte be könyvtárunkat a Kórusok délutánján. 14 órától az iskolai karok mutatkoztak be a szép számú közönségnek, először Jámbor Zsolt vezette Református Gimnázium Kamarakórusa, őket követte a Jámborné Márkus Emőke instruálta Református Általános Iskola Énekkara, majd a sort a Fehérvári Gábor vezényelte Piarista Gimnázium Énekkara zárta. Fél hattól a felnőtt kórusok kerültek a középpontba, kezdésként a Kecskeméti Vég Mihály Kórus Mikesi Tibor vezényletével, majd a Virág Barnabás vezette Katona József Könyvtár Női Kara. A program során elhangzó dalok ünnepi díszbe öltöztették a jelenlévők szívét és lelkét, valamint a zene gyógyító ereje talán segített feledtetni a 2021-es év nehézségeit.

A KTV eseményről készített rövid összefoglalóját a hivatkozásra kattintva tudja megtekinteni.

Bővebben


 

2021. december 7.

Ebben az évben utolsó alkalommal ültek össze a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubjának tagjai. A téma természetesen az adventi várakozás jegyében a karácsony volt. Mészárosné Boros Ilona A karácsony szimbólumai című előadásában sok olyan érdekességet elmondott, ami a hallgatóság nagy részének újdonság volt. Az igényesen összeállított ppt gyönyörű képei is hozzájárultak az adventi hangulathoz. A találkozó nem is záródhatott mással, mint egy kellemes beszélgetéssel.

Bővebben


 

2021. december 2.

A könyvbemutatón japán levéltárakban végzett kutatásai alapján az I. világháború 5. győztes nagyhatalmának a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos szerepéről tartott vetített képes előadást dr. Wintermantel Péter, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Lendület Trianon 100 Kutató Csoportjának kutatója.

Ezt követően a dr. Falusi Nobert történész vezette beszélgetésen az 1914-es japán hadgyakorlat magyar vonatkozásairól, a magyar hadifoglyok szigetországi hadi táborban való életéről, a magyar-japán kereskedelmi és kulturális kapcsolatok két világháború közötti alakulásáról hallhatott az érdeklődő közönség.

A helyi sajtó ekképp számolt be az eseményről: BAON, Hírös.hu.

Bővebben

 


 

2021. november 11.

Mint minden évben, idén is koszorúval emlékeztünk meg névadónkról, a 230. éve született Katona Józsefről a Katona téren tartott megemlékezésen.

Bővebben


 

2021. november 8.

Számos kecskeméti sajtóorgánum emlékezett meg november 8-i zártkörű partnertalálkozónkról, aminek apropóját egy hármas jubileum adta. Az eseményről az alábbi portálokon olvashatnak bővebben. Köszönjük nekik, hogy jelen voltak és beszámoltak e számunkra fontos napról!

Bács-KiskunBAON Bács-Kiskun Megyei OnlineHiros.huKEOLKecskeméti tv - Múzsa.

Bővebben


 

2021. október 26.

Palotás Gábor ütőhangszeres művész hivatásának érzi fiatal zeneszerzők műveinek népszerűsítését, így "Magyar Marimba Metszetek" c. kortárszenei koncertje jól illeszkedett könyvtárunk hasonló szándékot célzó sorozatába, melyben kortárs zeneszerzők alkotásainak megértését, művészetük olvasóinkhoz való közelebb hozatalát célozzuk. Az ütők változatossága mellett a ritmus bonyolultsága, a hangszín sokfélesége, a dinamika szélsőségessége; az elmélyültség és a játékosság egyaránt jellemezte a műsort. Elhangzott a hangversenyen jelenlévő Kovács Levente egyik alkotása, de magának az előadóművésznek is egyik szerzeménye. A koncert végéig kellett várnom a Palotás Gábor által beígért Koffeinmentes kávéra, mely az egykori kecskeméti diák, Solti Árpád kompozíciója.

Bővebben


 

2021. október 21.

Október 21-én (csütörtökön) Tompa Andrea írónő, színikritikus látogatott a Katona József Könyvtárba, akivel Füzi László irodalomtörténész, a Forrás főszerkesztője beszélgetett Haza című kötetéről, valamint az elvándorlás és visszatérés kérdésköréről. A számos neves elismeréssel kitüntetett írónő elárulta, már gyerekfejjel is foglalkoztatta az írás, kamaszkorától kezdődően pedig egészen addig rendszeresen publikálta műveit, amíg az Erdélyből Magyarországra költözéssel együtt járó hosszú helykeresés és bizonytalanság ezt a közlési vágyat háttérbe nem szorította. Hiszen, tette hozzá, egy másik országba költözéssel bár a kisebbségi szerepből átkerülhetünk a többségi társadalomba, mindez nem jár együtt a kisebbségi attitűd azonnali levetkőzésével. Haza című művében ez a folytonos útkeresés, öndefiníció kapta a központi szerepet, és mintegy az olvasó fejében is igyekezett elültetni azt a kérdést, vajon kinek mit is jelenthet valójában a haza.

Bővebben


 

2021. október 17.

Hihetetlen tudású, elragadóan kedves embert ismerhetett meg a közönség a Széchenyi-díjas zenetörténész, Komlós Katalin személyében október 17-én, bécsi zenetörténeti sorozatunk első előadásán. A professzor asszony beszélt Beethoven rossz családi körülményeiről, és az erre visszavezethető nehéz természetéről; tanítványának, Carl Czernynek a visszaemlékezései alapján pedig felidézte milyen tanár is volt a két korszak embere, Beethoven. Korai billentyűs szonátáit fortepianóra írta, ugyanakkor folyamatosan feszegette az instrumentum határait: ennek példájaként hallgattuk meg a cisz-moll "Holdfény" szonáta (op. 27, no. 2) III. tételét korabeli hangszeren. A zeneszerző fantasztikus sokszínűségének bizonyítékaként, az előadás zárásaként, az E-dúr szonáta (op. 109) rendkívül érzékeny, improvizatív, parlando-jellegű nyitótételének Dohnányi Ernő-féle interpretációját hallhattuk, ami méltó befejezése volt a programnak.

A sorozat következő előadására november 12-én, pénteken 17 órakor kerül sor: A Monarchia polgárainak közös zenei és színházi élménye: az operett; Előadó: Dr. Bozó Péter muzikológus, az MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

Bővebben


2021. szeptember 23.

Szeptember 23-án (csütörtökön) 17 órakor vette kezdetét Dr. Cey-Bert Róbert Gyula legújabb, 2021-ben kiadott, Fenn az égen hun Nap ragyog című könyvének bemutatója. A szerzővel Bán János író, újságíró, az M5 kulturális televíziós csatorna igazgatója beszélgetett. Az őstörténet- és valláskutató, a Kodolányi János Főiskola volt egyetemi tanára már gyerekkorában is nagy érdeklődést mutatott a magyarok őstörténete iránt, amely egész eddigi pályáján és munkásságán éreztette hatását. Tanulmányai és kutatásai során nagy hangsúlyt fektetett a távol-keleti szövegek tanulmányozására, hogy felkutassa a magyarság hun gyökereinek igaz történeteit. Dr. Cey-Bert Róbert Gyula a beszélgetés során hangsúlyozta, évente megjelenő történelmi köteteivel reméli, hozzájárul a nemzettudat és történelemismeret erősítéséhez, amelyek nélkül elképzelhetetlen a magyar nemzet fennmaradása. Ezt az üzenetet erősíti, hogy a könyv Magyarország egyik legrégebbi kiadójának, a Püski Kiadónak gondozásában jelent meg, amely a nemzeti könyvkiadás egyik legnagyobb pártolója és éllovasa hazánkban.

Bővebben


 

2021. szeptember 23.

A Bács-Kiskun Megyei Kórház két kitűnő szakembere, Dr. Kelemen Edit főorvosnő és Dr. Fetterné Marozsán Mónika gyógytornász találkozott a kismamákkal a Születésünnep alkalmából a Katona József Könyvtárban. A résztvevők ezen a délutánon is számos kérdésre kaptak megnyugtató választ, és sokat tanulhattak az elhangzottakból. Köszönjük!

Bővebben


 

2021. szeptember 14.

Szeptember 14-én (kedden) 17 órakor Prof. Dr. Müller Péter Shakespeare-ről szóló előadásával vette kezdetét a „Nem középiskolás fokon…” olvasásnépszerűsítő sorozat 2021/2022-es évadja. A színház- és drámatörténész prezentációját az Erzsébet-kori színház megalakulásának történetével kezdte, amely időben a drámákat maguk a színészek írták, a drámaíró mesterség, mint fogalom nem létezett, viszont a darabok úgynevezett „kalózkiadásai” már akkoriban sem voltak ismeretlenek. A jelenlévők végigkövethették, hogy vált 15 év leforgása alatt William Shakespeare-ből nevét elhallgató, mecénást kereső színészből széles körben elismert irodalmi szerzővé, és milyen dramaturgiai sajátosságokat teremtett meg színi előadásaiban és drámáiban, amik egyedivé, naggyá tették. Az előadás többek között érintette a kézirat szövegeibe történő későbbi szerkesztői beavatkozásokat, valamint behatóbban ismertette az angol drámaíró szerzőségének elvitatását és azokat a személyeket, akiknek William Shakespeare munkásságát tulajdonítani vélték az évszázadok során.

Bővebben


 

2021. szeptember 10.

Szeptember 10-én (pénteken) 17 órakor Dr. Szaszkó Elek történész a kecskeméti Patócsyakról beszélt a Kutatók, alkotók a könyvtárban 2021/2022-es évadának első epizódjában, melyre szép számú közönség volt kíváncsi. Reméljük, sorozatunk következő rendezvényét is hasonló, ha nem nagyobb érdeklődés fogja majd övezni.

Bővebben


 

2021. szeptember 7.

Egy hete, szeptember 7-én (kedden) délután 15 órakor ismét összegyűltek a könyvtárban a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubjának tagjai. A jelenlévők ezúttal Retkes Anikó tanártól hallgathattak meg egy érdekes előadást a kert irodalomban betöltött szerepéről. Következő találkozónkon Prof. Dr. Temesi Mária operaénekes, az Opera Nagykövete fog majd beszélni Mozart Varázsfuvolájáról és a szabadkőművességről.

Ne feledjék, klubunk továbbra is várja az érdeklődő új tagok jelentkezését, melyért keressék a II. emeleti Olvasóterem könyvtárosát vagy hívják a 76/500-572-es telefonszámot!

Bővebben


 

2021. szeptember 4.

Szeptember 4-én (szombaton) 10 órától vette kezdetét a Europe Direct - Bács-Kiskun megye családi napjának programsorozata, mely az iroda helyben való továbbműködését és megújulását hivatott megünnepelni. A reggeli hangulatot a Mosolyra Hangolók együttes fiatalokat és felnőtteket egyaránt megmozgató műsora alapozta meg, melyet az Argos Kutyaiskola bemutatója (és az azt követő kutyasimogatás), a Harry Potter-sorozat magyar fordítójával, Tóth Tamás Boldizsárral folytatott pódiumbeszélgetése követett, amit a Piaristák terén és a Katona József Könyvtár épületében tartó egész napos játékai foglaltak keretbe.

Az eseménynek külön zöld színezetet adott a Kiskunsági Nemzeti Park képviselőinek helyszínre való kitelepülése, valamint a játékokkal való környezetvédelmi edukálás. Ezt erősítette a Katona József Könyvtár falai közt megbúvó, mediterrán hangulatba öltözött Zöld udvar hivatalos átadója, ahol lerántották a leplet az augusztus eleje óta nagy titokban tartott meglepetésről, az okospadról is. Az ünnepségen beszédet mondott Dr. Szeberényi Gyula Tamás Kecskemét város alpolgármestere, valamint az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője, Maksi Mátyás is, akik felhívták a figyelmet arra, a könyvtár fenntartója és a Europe Direct jóvoltából finanszírozott projekt célja, hogy azokat is képes legyen becsalogatni a könyvtárba, akiket eddig nem sikerült megszólítani. A Katona József Könyvtár igazgatója, Bujdosóné dr. Dani Erzsébet emellett hangsúlyozta, a fejlesztéssel a környezetvédelemre és -tudatosságra kívánják felhívni a figyelmet, amelynek része egy olyan innovatív eszköz is, amelyből ezen kívül mindössze 4 található az országban, ám azok közül ez az első, amely egy könyvtárban, egy tudásbázis szoros ölelésében kap helyet.

Bővebben


 

2021. szeptember 3.

A Katona József Könyvtár épületének 25 éves évfordulója alkalmából 25 év 25 kérdés címmel Facebook-játékot hirdetünk. Heti rendszerességgel november 8-ig 25, a könyvtárunkkal kapcsolatos kérdést teszünk fel, melyekre hozzászólás formájában várjuk a megoldásokat. Minden kérdésre a következő feladvány kikerüléséig lehet válaszolni (a pontos határidőt minden posztban megjelöljük), mely helyes válaszokért 25-ször van esélyük megnyerni a könyvtár egy-egy kis ajándékcsomagját. Sőt, ha akár csak egy napon is velünk tartanak, megnyerhetik a játék fődíját, egy 1 évre szóló ingyenes könyvtári tagságot és egy A/3-as bekötött könyvtári ajándékcsomagot, amely nyeremények tetszés szerint átruházhatók.

Tájékoztatjuk kedves követőinket, hogy a játékban való részvétel feltétele a Katona József Könyvtár Facebook-oldalának követése és tetszikelése, ellenkező esetben nem tudjuk elfogadni a hozzászólásban érkezett válaszaikat. A helyes megfejtéseket, valamint a nyertesek nevét mindig a soron következő kérdéssel együtt tesszük majd közzé.

A szeptember 3-án kikerülő negyedik feladványunk megfejtése Utazók a könyvtárban, „Nem középiskolás fokon…”, Kutatók, alkotók a könyvtárban volt, de a Katona József Napok választ is elfogadtuk. A helyesen válaszolók közül a szerencse Garas Edinanak kedvezett, akinek ezúton gratulálunk. Kérjük, privát üzenet formájában vegye fel velünk a kapcsolatot a nyeremény átadásának részleteiről!

Ötödik kérdésünkre adott válaszaikat szeptember 8. (szerda) 10 óráig tudjuk fogadni.

Bővebben


 

2021. szeptember 2.

Szeptember 2-án (csütörtökön) hivatalosan is megnyitották a 92. Ünnepi Könyvhét kecskeméti programjait. Az alkalmon dr. Szeberényi Gyula Tamás Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere beszédében hangsúlyozta, hogy a Gutenberg-galaxis alkonya inkább csak a sajtótermékeken éreztette hatását, míg a könyvek a mai napig tartják presztízsüket. Ezt a nyitómondatot követő könyvbemutatón debütáló kötet, Füzi László A világ változása című „énkönyv” is jól példázza több mint ezer oldalas terjedelmével. A műről Bombitz Attila és Virág Zoltán irodalomtörténészek, valamint Kriskó János szerkesztő, műsorvezető beszélgettek.

A szerző életrajzi ihletettségű könyve egy tulajdonképpeni trilógiát fűz egybe, melyben a gyermek, szülő és nagyszülő generációkon keresztül kirajzolódik a paraszti létből az értelmiségi élet felé való elmozdulás, kitörés, melynek állomásai mindig egy-egy, Füzi László életében fontos várossal köthetők össze. Mindezt az irodalom iránti régről jövő szeretet és tisztelet fogja keretbe, amely kezdettől fogva végigkíséri Füzi László életét, és amely ezáltal őt is közelebb hozza az olvasókhoz.

Bővebben


 

2021. szeptember 1.

Szeptember 1-jén (szerdán) 17 órakor hivatalosan is kezdetét vette a 92. Ünnepi Könyvhét kecskeméti programsorozata Kellerwessel Klaus első kötetének, A 77 fejű herceg énekének könyvbemutatójával. A fiatal kecskeméti szerző történetalkotás iránti elköteleződése már óvodáskorában megmutatkozott, lírai és drámaírói pályájába azonban rendkívül sok spontaneitás és intuíció vegyül. Annak idején mintegy B tervként fogott bele a drámaírásba az érettségit követően arra az esetre, ha nem vennék fel az egyetemre, és a kötetben szereplő rajzok elkészítését is leginkább az alkotni vágyás hajtotta. Mindezek ellenére a kötet szakmai fogadtatása rendkívül pozitív, sokan a múlt nagy drámaíró hagyományainak továbbörökítőjét látják benne. Jövőre, azaz 2022-ben egyik művét színre is viszik, és a szerző tervei szerint még ugyanebben az esztendőben egy lírai kötettel lepheti majd meg olvasóközönségét.

Bővebben


 

2021. augusztus 30.

Szeptember 1-4. között ismét személyes találkozókkal valósulhat meg Kecskeméten a 92. Ünnepi Könyvhét. A Forrás folyóirattal, a Kóborló Antikváriummal, a Kecskeméti Líra Könyvesbolttal és a Malom Libri Könyváruházzal közös programok a Katona József Könyvtárban és az az előtti téren kerülnek megrendezésre.

Szeretettel várjuk Önöket rendezvényeinkre!

Bővebben


 

2021. augusztus 6.
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság (BKMRFK) Bűnügyi Igazgatóság Bűnmegelőzési Osztály (BMO) vezetője és könyvtárunk igazgatója áttekintette a két intézmény között megkötött együttműködési megállapodás tartalmát. Kölcsönösen megállapították az együttműködési megállapodásban foglaltak kiemelt hasznosulását és annak fentartásának indokoltságát. Az esemény dokumentuma >>

 


Átkeretezi a trianoni eseményeket a megyei könyvtárban kutató politológus első kötete

1920. június 4. A trianoni békeszerződés aláírásának napja, Magyarország, családok, baráti körök szétszakításának pillanata. Sokan sokféleképp írtak már róla, az oda vezető útról és annak következményeiről. Egyesek még mindig a felelősök személyét kutatják, mások a történelmi folyamat működését vizsgálják, egy harmadik csoport a következményeket próbálja értelmezni, és vannak a határon túli kiadványok. Falusi Norbert Két nemzet határán, erdélyi magyar nemzetépítők az európai nagy változásban (1900-1925) című könyve egy ezektől eltérő, új szempontból közelíti meg az idén 101 éves eseményeket, melynek könyvbemutatójára a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…” olvasásnépszerűsítő sorozatában került sor.

Az elsőkötetes politológus témavezetője, Dr. Bárdi Nándor történész szerint Falusi Norbert sokéves kutatómunkája, melyet egy terjedelmében és mondanivalójában is erőteljes kötetben, doktori értekezésében foglalt össze, az erdélyi magyar regionalizmus eszmetörténeti keletkezését vázolja fel. A történelmi eseményeket folyamatában látjuk alakulni, formálódni azáltal, hogy a korabeli történésekre hatással lévő történelmi személyiségek által közreadott, a kolozsvári sajtóban megjelent nyilatkozatokat elemzi. Ezáltal pedig nemcsak a megnyilatkozó személyek, hanem az adott korra jellemző alapvető gondolatiság is kibontakozik az olvasó szeme előtt.

Szintén Falusi Norbert témavezetője emelte ki a könyvbemutatón a szerző azon érdemét, miszerint az eszmetörténeti szempontú megközelítés mellett politológusként is értelmezte az eseményeket, így újítva, formálva át a korábbi, trianoni eseményekhez kötődő fogalomrendszereket. A kötet egyszerre láttatja e 25 év feldolgozását és értelmezését a fővárosiak és az erdélyiek szemszögéből, ami történelmi léptékben egy igen rövid, ám annál eseménydúsabb időszak volt. Hogy miképp választotta disszertációjának témájául Dr. Falusi Norbert a trianoni eseményeket, és miként éreztette hatását a háború és Trianon a mindennapokban, kiderül a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…” olvasásnépszerűsítő sorozatának augusztus 27-én (pénteken) 17 órakor debütáló videójából.

A videó megtekinthető >>

 

Falusi Norbert: Két nemzet határán könyvbemutató

 


Idén 100 éve született az objektív, személytelenítő líra megteremtője

Sok más XX. századi alkotóhoz hasonlóan az 1950-es években Pilinszky János is hallgatásra ítéltetett formabontó lírája miatt. Noha nemzetközi viszonylatban saját korában is voltak sikerei, idehaza csak 1981-es halálát követően örvend igazán nagy népszerűségnek. Költői világát néhány jellegzetes megnyilatkozásán, verseiben használt motívumokon és líraértelmezésén keresztül mutatja be Dr. Sebők Melinda irodalomtörténész a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…” olvasásnépszerűsítő sorozatában.

Pilinszky Jánost még egészen fiatalkorában terelte a költészet útjára Ady Endre egyik, az önképzőkörben felolvasott verse. Ugyanolyan, ha nem nagyobb hatást tett rá több nyugatos generáció tagja is, többek között a bibilikus lírájáról ismert Babits Mihály vagy, a sokak szerint megkerülhetetlen költő, József Attila is. Pilinszky legtöbb versében az elidegenített táj és a magányos ember szorongásai figyelhetők meg, amelyek a háborús szörnyűségek átélését követően még inkább felerősödtek, költeményei egyre szikárabbá, lecsupaszítottabbá, röviddé váltak, melyben a metaforák még inkább elvontak, többértelműek lettek.

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar Modern Magyar Irodalomtudományi Tanszékének egyetemi docense, Dr. Sebők Melinda előadásában Pilinszky verseinek elemzésén keresztül mutatja be lírája alakulástörténetét, melynek alapproblémája mindig is a meg nem értés, az elhallgatás és a végső csönd volt. A lírikus leghíresebb költeményeinek, köztük a Négysorosnak, elemzéséről, a költőt befolyásoló korabeli eseményekről és más alkotók munkásságáról szóló előadást július 23-án (pénteken) 17 órától tekinthetik meg a könyvtár YouTube-csatornáján.

A videó megtekinthető >>

 

Dr. Sebők Melinda: Pilinszky János költői világa

 


2021. 07. 13.

Első közös tárlatával debütált Szolláth Katalin és Molnár Péter a megyei könyvtárban

A Katona József Könyvtár elkötelezett a helyi művészek munkájának pártolásában, ezért időszakos kiállításaival, valamint a nyilvános terekben látható képekkel igyekszik megismertetni a könyvtárlátogatókkal a kecskeméti és környékbeli alkotókat. Így kaphatott helyet Szolláth Katalin és Molnár Péter első közös, BETŰ – KÉP – VERS címet viselő tárlata a megyei könyvtár Nagytermében, melynek július 13-án tartották ünnepélyes megnyitóját.

A nyitóbeszédet a nyugalmazott főiskolai docens Kriskó János tartotta, aki hosszú évek óta ismeri és figyelemmel kíséri Szolláth Katalin művészi pályáját. A közös élményekkel, emlékekkel gazdagított beszédében szó esett az alkotópáros ihletének forrásáról, mely míg a grafikusművész Szolláth Katalinnak az irodalom és a versek, addig a festő, grafikus Molnár Péternek a vízparti kavicsok, kövek, homokszemek és az írott szövegek, amely „múzsák” most bemutatott munkáikban is vissza-visszaköszönnek.

Pályafutásukban egy 2015-ös kiállítás hozta el a fordulópontot, amely egybefűzte a művészek sorsát és mindeközben alkotófolyamataikra is hatással volt. Szolláth Katalin rézkarcai és grafikái felől a festészet irányába fordult, amely munkáira a szenvedélytől átitatott nagy formák és az erőteljes piros szín dominanciája jellemző.

Molnár Péter önmagát visszahúzódó művészként aposztrofálja, eleddig a lassú alkotás és a ritkaságszámba menő kiállításokon való részvétel jellemezte, ám mindezek az utóbbi években érzékelhető fejlődésnek indultak.

Virág Ágnes művészettörténész rendezésében megalkotott kiállítás megnyitójára szép számú közönség volt kíváncsi, amely tárlat a könyvtár nyitvatartási idejében egészen augusztus 7-ig várja további érdeklődőit. A korlátozott ideig megtekinthető alkotásokon túl két képet, Szolláth Katalin „Kitérő” Csukás István Szerelmes vers című művéhez és Molnár Péter Borsószem hercegnő (részlet a rajzfilmből) című műalkotásokat az alkotók a könyvtárnak ajándékozták, melyek a KJK nyilvános tereiben lesznek megtekinthetők. Szolláth Katalin, a könyvtárnak adományozott két képe, Találkozások című pasztell és „Hazafelé” – Kecskemét, Nagykőrösi utca. Kecskemét arcai sorozat című vegyes technikával készült alkotásai évek óta könyvtárunk falait díszítik.

Az eseményről közösségi oldalunkon is beszámoltunk, ahol a KJK munkatársa, Fuchs Alfonz által készített fotókat is talál.

Bővebben



Érzékenyítő könyvbemutatót tartott a könyvtár a bántalmazásról

Tisza Kata író, interkulturális pszichológiai szakértő húszon-egynéhány évesen robbant be a magyar irodalmi köztudatba, majd a hirtelen jött sikert követően hirtelen elhallgatott. Sokéves némaságát követően azonban ugyanott folytatta művészi pályáját, ahol abbahagyta, melynek középpontjában továbbra is egy, a társadalomban a mai napig forrásponton lévő, traumatizált kérdéskör áll: a kapcsolatteremtési problémák és az érzelmi abúzus. Az írói hallgatás okairól, a bántalmazásról és tetralógiájának záró kötetéről a Scolar Kiadó főszerkesztője, Illés Andrea kérdezte a szerzőt a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…" olvasásnépszerűsítő sorozatában.

Tisza Kata, megteremtve a kapcsolatot tudományos élete és írói vénája közt, egy új irodalmi műfajt alkotott, mely egyszerre képes szépirodalmi alkotásként és pszichológiai kötetként funkcionálni. A kapcsolatteremtési problémák és az érzelmi bántalmazás témakörét négy könyvben, négy lehetséges szempontból járta körül, melyek segítenek megérteni az erőszak szó mögött rejlő sokszínűséget. Tíz-húsz éve ez a téma még egy erős frusztrációt kiváltó, hozzáférhető szakirodalmat nélkülöző sebként tátongott a társadalomban, amely kapcsán habár időközben megkezdődött az érzékenyítés, a mai napig mindig szélsőséges reakciókat generál.

Az író, interkulturális pszichológiai szakértő a magyarországi statisztikákban már csak a tettlegességkor dokumentált bántalmazás mellett a „nyom nélküli", nehezen megfogható és tetten érhető érzelmi bántalmazásra helyezi a fókuszt. Ilyen például a manipuláció, a hazugság, a teljes elhanyagolás, de még a közöny is beletartozik. Könyveinek olvasása olykor segít eljutni a revelációszerű felismerésekhez, azonban a biztos gyógyuláshoz a legtöbbször szakember bevonására van szükség. Kékre szeretni című kötete éppen e terápiás folyamatba nyújt betekintést mind az áldozat, mind pedig a bántalmazó szemszögéből, ahol a karakterek nem tisztán jók vagy rosszak, hanem esendő, hús-vér emberek érthető, átérezhető motivációkkal és traumákkal.

Az írói karrier főnixmadárként való újjáéledéséről, a bántalmazás szakmai definíciójáról, annak mélységeiről és a Kékre szeretni című feldolgozásregényről szóló beszélgetést visszanézhetik július 2-án 17 órától a Katona József Könyvtár YouTube-csatornáján

A videó megtekinthető >>

Könyvbemutató - Tisza Kata: Kékre szeretni

 


2021. 06. 28.

Megalakult a Regionális Könyvtárak Kollégiuma

Újabb mérföldkőhöz érkeztünk: könyvtárunkban tartotta meg alakuló ülését a Regionális Könyvtárak Kollégiuma. E Kollégium tagjai biztosítják a szakmai fórumot a megyei, és a megyékben lévő közkönyvtárak számára, többek között koordinálják a statisztikai adatszolgáltatás lebonyolítását, együttműködnek a Könyvtári Intézettel, valamint elősegítik a települési nyilvános könyvtárak fejlesztését, ideértendő a határon túli magyarság könyvtári ellátásának támogatását is.

A miniszter által vezetett Kollégium tagjai a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója, Bujdosóné dr. Dani Erzsébet, a győri dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér főigazgatója, dr. Horváth Sándor Domonkos, valamint a debreceni Méliusz Juhász Péter könyvtár igazgatója, dr. Kovács Béla Lóránt, akik egyenként felelnek az egyes régiók könyvtáraiért. A Katona József Könyvtár illetékességébe tartozik Bács-Kiskun mellett Baranya, Békés, Csongrád-Csanád, Somogy és Tolna megye. Az alakuló ülésen részt vett Szóllás Péter, az EMMI Könyvtári- és Levéltári Főosztályának főosztályvezetője, Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, , illetve dr. Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét város kulturális alpolgármestere is.

Az eseményről a Hírös.hu portál is beszámolt, amely összefoglalót az alábbi linken olvashatják el.

https://hiros.hu/kultura/kecskemeten-alakult-meg-a-regionalis-konyvtarak-kollegiuma

Megalakult a Regionális Könyvtárak Kollégiuma

 


 

2021. június 26.

Június 26-án, a Múzeumok Éjszakájan ismét élettel, izgő-mozgó gyerekekkel, kíváncsi olvasókkal és felfedezni, tanulni vágyó fiatalokkal telt meg a Katona József Könyvtár. Külön öröm számunkra, hogy mind a szombat délután és este hangulata, mind pedig a látogatók száma igazolta, mennyire nagy igény van az ilyen és ehhez hasonló programokra, melyek a régi, „gondtalan” évek érzését elevenítik meg. Köszönjük a bizalmat!

Reméljük, a nyár folyamán is minél többen keresnek fel bennünket frissítő nyári olvasmányokért, könyvtári szolgáltatásainkért és rendezvényeinkért.

Bővebben

 


 

2021. június 10.

Június 10-én (csütörtökön) tartottuk meg a 2021-es év harmadik „Nem középiskolás fokon…” előadását élő közönségünk előtt. Falusi Norbert Két nemzet határán, erdélyi magyar nemzetépítők az európai nagy változásban (1900-1925) című kötetének eredeti bemutatóját tavaly november végére terveztük, amely a járványhelyzet miatt egészen idáig tolódott. A történelmi téma ezúttal a férfi közönségnek kedvezett, amiről a szerzővel és a sorozatban megjelent kötet főszerkesztőjével, Dr. Bárdi Nándorral Dr. Rigó Róbert történész beszélgetett. Az előadás során komplex képet kaptunk a XX. század eleji erdélyi társadalmi, politikai, kulturális és szociális helyzetről, ahol az országos színtéren jelentkező problémák hatványozottan érvényesültek. Falusi Norbert kötete abban mutat újat, hogy beszédek, publicisztikák, nyílt levelek, könyvek és sajtóorgánumok segítségével nem a végkifejlet felől tekint vissza a múlt eseményeire, hanem azokat a még előre nem látható, nyitott végű döntési folyamatokban próbálja meg értelmezni, árnyalni és magyarázni.

A könyvbemutatóról ezúttal is videofelvételt készítettünk, melyet később megtekinthetnek a Katona József Könyvtár YouTube-csatornáján.

Bővebben


 

2021. június 9.

Június 9-én (szerdán) ismét közönség előtt tarthattuk meg „Nem középiskolás fokon…” olvasásnépszerűsítő sorozatunk következő előadását. Ezúttal a Kékre szeretni című regény került a középpontba, melyről az író, interkulturális pszichológiai szakértő Tisza Kata és a Scolar Kiadó főszerkesztője, Illés Andrea beszélgetett. A szerző e kötetével, ötvözve írói vénáját és pszichológiai ismereteit, egy egészen új műfajt, a feldolgozásregény terápiás irodalmát teremtette meg, mely egyszerre kínál szépirodalmi olvasásélményt és vezet olykor revelációszerű felismerésekhez. Az olvasmány cselekményének taglalása mellett külön hangsúlyt kapott a kötet középpontjában álló erőszak általános megközelítése, valamint a négyrészes sorozatban betöltött jelentősége és szerepe.

A könyvbemutatóról ismételten felvételt készítettünk, melyet egy későbbi időpontban YouTube-csatornánkon nézhetnek vissza.

Bővebben


 

2021. június 2.

Méltatlanul kevesen ismerik a XX. század egyik legnagyobb hatású hazai íróját

Mészöly Miklós sok kortársára és a későbbi művész generációkra is nagy hatással volt, de mivel egy kultikussá magasztalt kötet sem szerepel az életművében, ezért az átlag olvasó kevéssé ismeri. E háttérbe szorított, nyelvújító, sokoldalú és mindig változni, megújulni képes íróról 2020-ban jelentette meg Szolláth Dávid Mészöly Miklós című monográfiáját a Jelenkor Kiadó. A kötetről, annak fogadtatásáról és az életműről Márjánovics Diána irodalomtörténész, szerkesztő és kritikus beszélgetett a szerzővel, a szintén irodalomtörténész, szerkesztő és kritikus Szolláth Dáviddal a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…" sorozatában.

A kötet remek időzítéssel, a centenáriumi évben, Mészöly Miklós születésének 100. évfordulóján debütált a közönség előtt, mely Thomka Beáta 1995-ös könyvét követően az első, ami mélységeiben foglalkozik az olvasóközönség számára kevésbé ismert író életművével. Noha kitüntető figyelmet kapott nemcsak a kortársaktól, de a későbbi művészek generációktól is, és bár minden képessége és készsége megvolt rá, hogy naggyá válhasson, a szovjet befolyás meg-megtörte írói pályáját. Szolláth Dávid kötetével egyfajta kísérletet tett arra, hogy más nagy írókhoz hasonlóan, akiket egy jelentős időbeli kihagyást követően újra felfedezett magának a köztudat ­ amilyen Krúdy Gyula vagy Shakespeare voltak ­ Mészöly Miklós méltó helyére kerülhessen a magyar irodalmi kánonban.

Bizonyítva az író jelentőségét, Szolláth Dávid más, irodalomtörténeti szempontból kitüntetett szerzőkkel hasonlítja össze, mint amilyen Franz Kafka, Albert Camus, Samuel Beckett, García Márquez, a magyarok köréből pedig ilyen Nádas Péter, Eszterházy Péter, Kukorelly Endre vagy épp Bodor Ádám. A monográfia írója ennek kapcsán hangsúlyozta, mindezzel a monográfia egyféle nézőpontúságát igyekezett megtörni, változatossá tenni, ahogy maga a Mészölyi életmű műfajiságában is változatos képet mutat. Hogy e sokszínűség miért kapott negatív felhangot a kortársaktól, illetve miért nem kategorizálható be Mészöly Miklós egy irodalmi irányzat alá se, megtudhatja a könyvbemutatóról készült felvételből, melyet június 18-án 17 órás premierrel tekinthet meg a Katona József Könyvtár YouTube-csatornáján.

A videó megtekinthető >>

Szolláth Dávid: Mészöly Miklós monográfia - könyvbemutató

 

Bővebben


 

Kecskemét „szétterülése" jó példája az elvárosiasodással járó kihívásoknak

Az 1900-as években végbemenő, robbanásszerű fejlődéssel alapjaiban változott meg életmódunk. A mezőgazdaság háttérbe szorult, a lakosság mind nagyobb része költözik városokba, ami a környezethez való viszonyunkat is átformálta. E témáról Az urbanizáció környezeti kihívásai címmel tartott előadást a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…" olvasásnépszerűsítő sorozatában Prof. Dr. Kovács Zoltán geográfus.

Egy felmérés szerint 1950-ben a világ lakosságának még kevesebb, mint az egyharmada élt városokban, 2050-re viszont már kétharmados többsége lesz a falvakkal szemben. E pálfordulásban nincs semmi meglepő, ha számításba vesszük a városlakók számának évi 65 milliós gyarapodását. A korábbi évszázadokkal ellentétben azonban ma, a XXI. században a városi lét már egyáltalán nem a fejlettség szimbóluma, sokkal inkább környezeti és társadalmi problémák halmazát foglalja magába, melyek megváltozott életmódunkból fakadnak.

A Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára előadásában hangsúlyozta a fejlődő és fejlett országok közötti alapvető különbségeket, amely eltérő városiasodási problémákat generál például egy afrikai és egy európai település esetében. Míg Ázsiában és Afrikában az úgynevezett squatter, más néven informális vagy ideiglenes helységek okoznak fejtörést, addig Európában, így például Magyarországon a „városi szétterülés" generál problémákat. Hogy mik is lehetnek ezek a mindennapokat és a jövőnket beárnyékoló negatív hatások és kihívások, megtudhatja június 4-én (pénteken) 17 órától a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…" előadásában.

A videó megtekinthető >>

Prof. Dr. Kovács Zoltán: Az urbanizáció környezeti kihívásai

 


 

Széchenyi-díjas történész a megyei könyvtár olvasásnépszerűsítő sorozatában

Sokan soha nem múló nosztalgiával tekintenek vissza a rendszerváltás előtti évtizedekre, mint „azokra a régi szép időkre". De valójában tényleg olyan jó volt akkoriban az élet? És mégis mik vezettek az 1989/90-es rendszerváltáshoz, amely elvágólagos korszakhatárként él a magyarok köztudatában? Többek között ezekre a kérdésekre is választ adott Prof. Dr. Romsics Ignác történész a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…" sorozatában.

Ha egy mondatba tömörítve, felsorolásszerűen szeretnénk leírni az 1989/90-es rendszerváltáshoz vezető okokat, a következőket emelnénk ki: átrendeződtek a nemzetközi viszonyok, felszínre kerültek a belső gazdasági problémák, egyre több, a központi hatalommal szemben szerveződő társadalmi mozgalom jelent meg, valamint kiéleződött a pártvezetésen belüli harc. Persze e kurta lajstrom képtelen megvilágítani azokat az összeurópai hatásmechanizmusokat, amelyek egyszerre kényszerítették ki azt a bizonyos kormányzati pálfordulást. A történelmi tényeket felvonultató előadást a történész izgalmas anekdotáival tűzdelve színesítette, amelyeket eddig talán csak az órájára járó diákok hallhattak.

Az objektív tények mellett azonban ugyanúgy helyet kaptak azok a bizonyos történelmi tévedések is. Prof. Dr. Romsics Ignác felemlegette a jaltai egyezménnyel kapcsolatos közkeletű félreértést, mely szerint a nyugatiak egyszerűen eladták Kelet-Közép-Európát az oroszoknak. Ugyanilyen, ha nem érdekesebb múltbéli történésnek adott hangot, melyet személyesen volt szerencséje átélni, amikor visszaidézte, mit felelt Gorbacsov arra a kérdésre, hogy mely két dolgot véli pályafutása legnagyobb baklövésének. Sőt, még azt is elárulta, mennyire hitt abban 1988-ban, hogy a német újságokban már tényként kezelt rendszerváltás valóban végbemehet Magyarországon. A Széchenyi-díjas szakember előadását május 19-én 17 órától tekinthetik meg YouTube-csatornánkon.

A videó megtekinthető >>

Prof. Dr. Romsics Ignác: Az 1989/90-es magyarországi rendszerváltás okai


 

2021. május 18.
A GONG Rádió vendége volt Bujdosóné dr. Dani Erzsébet, könyvtárunk új igazgatója. Hallgassa meg a vele készült beszélgetést >>
 
 

 
 
2021. május 18.
 

 

 
 

 

2021. május 12.

A KTV Kiemelő című magazinjának vendége volt Bujdosóné dr. Dani Erzsébet, könyvtárunk új igazgatója. Tekintse meg a vele készült beszélgetést >>
 

Az 1900-as évek legsötétebb krónikái a Katona József Könyvtár legújabb előadásában

A XX. századi magyar történelem legsötétebb évei kapcsán leginkább az első és második világháború eseményeire gondolunk, holott az azt követő Rákosi-korszak sem kímélt bennünket. A kommunista diktatúra éveiről és annak kecskeméti vonatkozásairól tartott előadást Dr. Rigó Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem történésze a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…" sorozatában.

A háborús erőszakoskodásokat, rablásokat, fosztogatásokat követően, amikor a lakosság több mint kétmillióval lett szegényebb, a fellélegzés és lassú építkezés helyett egy ismét fojtogató, kizsákmányoló időszak vette kezdetét Magyarországon. A több mint tízéves kommunista elnyomásnak végül az 1956-os forradalom vetett véget, de addig társadalmi rangtól és pártállástól függetlenül szinte mindenki megszenvedte a Rákosi-korszakot jellemző erőteljes, szovjet mintára való átállást, ahol gyors egymásutánban vált az üldöző üldözötté, a rabló pedig a pandúrrá.

A történész Dr. Rigó Róbert előadásában az országos vonatkozású események mellett a személyi kultusz időszakának helyi vonatkozásaira is kitért, amiről aligha olvashattunk a középiskolás történelemkönyvekben. Így például kevesen tudják, hogy a kecskeméti városháza pincéjében 1944-45-ben erőszakkal kényszerítették ki a tömeges koncepciós perek alapjául szolgáló hamis tanúvallomásokat,  vagy hogy Rákosi egyik Kecskeméti beszédében jelentette be a kollektivizálást és a kuláküldözést. Hogy pontosan miért sorolja az előadó a Rákosi-korszakot a XX. századi magyar történelem legsötétebb időszakai közé, megtudhatja május 14-én 17 órától a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…" sorozatának legújabb epizódjából.

A videó megtekinthető >>

Dr. Rigó Róbert: A Rákosi korszak periódusai; társadalom, gazdaság, mindennapi élet

 


Al-dunai utazás Jókai Mór regényének letűnt világába

Szálinger Balázs, József Attila-díjas költő verseivel lopta be magát a magyarok köztudatába, melyek közül az első csokorra valót 21 éves korában szedték egy kötetbe. Legutóbb rendhagyó módon a prózában is megmutatta tehetségét, 2020 szeptemberében Al-dunai álom címmel publikálta művét. Az útirajz szerzőjével a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár munkatársa, Pandur Petra beszélgetett a „Nem középiskolás fokon…" olvasásnépszerűsítő sorozat keretében.

Szálinger Balázs művében egy, bizonyos értelemben véve a világ végén lévő, történelmi hegekkel szabdalt, egykor heroikus küzdelmek helyszínére invitál, ahol az olvasó az elbeszélővel együtt fedezheti fel a különös al-dunai tájat. A kötet a szerző és felesége 1 hónapnyi ottlétének élményanyagát dolgozza föl, amely műfaji kevertségének köszönhetően egyszerre minősül naplónak, munkanaplónak, lírai naplónak, hol történelmi esszének, és melyet keresztül-kasul szőnek az innen-onnan vett idézetek. Noha az utazás előtti és azt követő munkálatok sokat hozzáadnak a mű komplexitásához, az ottlét során szerzett személyes tapasztalásoktól lesz igazán életszagú az al-dunai vidék és az ott élők élete.

A szerző szerint egy hónap alatt vendégből családtaggá léptek elő, így volt idejük és alkalmuk megtapasztalni a gasztronómia, a múltértelmezés, a mentalitás és az életfelfogás kapcsán mindazt, ami a hivatalos elbeszélésekből és a történelemkönyvekből kimaradt. Sajátos humorral kezeli a magyarok szemében kissé fájó, béklyózó múltbéli eseményeket, mely lenyomatait a mai napig őrzi magán az al-dunai táj, és amelyek alól mintegy próbálja feloldozni az olvasót. Végső soron pedig az utazás saját sebeire is gyógyírként szolgált.

Ha kíváncsi, hogyan kapcsolódik Jókai Mór regénye, Az arany ember Szálinger Balázs Al-dunai álom című művéhez, hallgassa meg a szerzővel készült beszélgetést május 7-én 17 órától a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…" olvasásnépszerűsítő sorozatában.

A videó megtekinthető >>

Szálinger Balázs Al-dunai álom könyvbemutató


 

2020. május 1.

 


Virtuális történelemóra a Katona József Könyvtár sorozatában

Legkisebb címletű papírpénzükről mindenki jól ismeri a Rákóczi-szabadságharc névadó személyének képmását, azonban az iskolapadból kikerülve egyre inkább a feledés homályába vész a hozzá kötődő történelmi esemény jelentősége. A Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…" sorozatának legújabb epizódjában az Eszterházy Károly Egyetem történésze repíti vissza a nézőt a 17. és 18. századi Magyarországra.

Hazánk számos veszedelmet volt kényszerű átvészelni az évezredek során. „Bal sors akit régen tép (…)" – hangzik a Himnusz egyik sorában, amit valószínűleg Kölcsey Ferenc is e sötét múltra utalván szőtt bele költeményébe. Hiába azonban a több száz évnyi tudás, még mindig akadnak tévhitek a régmúlt időkkel kapcsolatban. Ezek közül csak egy, hogy az Oszmán Birodalom magyar földről való visszaverését rögvest követte a német elnyomás – hívta fel rá a figyelmet Dr. Kalmár János egyetemi docens Magyarország a 17-18. században: A Rákóczi szabadságharc előzményei és következményei című virtuális előadásában.

A történész szakember a magyarokat felszabadító Rákóczi-szabadságharc kirobbanásának okaitól egészen annak katonai ellehetetlenülését követő időszakig idézi vissza az eseményeket, nem veszvén el a tanórákon hosszasan taglalt küzdelem részleteiben. A virtuális történelemórának is beillő előadás hasznos segítségül szolgál az érettségizők számára, és az iskolapadból régóta kirepültek múltbéli ismereteit is kitűnően felfrissíti. Dr. Kalmár János előadása megtekinthető a Katona József Könyvtár YouTube-csatornáján.

A videó megtekinthető >>

Dr. Kalmár János: Magyarország a 17-18. században


A koronavírus beszélt nyelvünkre is rányomta bélyegét

Kevés olyan területet lehet kiemelni, amire nem volt közvetlen vagy közvetett hatással a 2020-as évben berobbant járványhelyzet. Többek között az írott és beszélt magyar nyelvet sem hagyta érintetlenül, nyelvújító Kazinczyként hívta életre az újabb és újabb kifejezéseket. A Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…" e heti előadásában a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, Dr. Veszelszki Ágnes beszél a járványhelyzet nyelv(re)formáló erejéről.

2020 márciusa óta fokozatosan alakultak át hétköznapjaink, szórakozási és vásárlási szokásaink, üdvözlési formuláink, és egyre gyakrabban lopta be magát nyelvünkbe egy-egy, a jelen állapotokra reagáló humoros kifejezés, nyelvi lelemény. A vírushelyzet egész gondolkodásmódunkra hatással volt, függetlenül a valós vagy fiktív élethelyzetektől. Például egyre többen horkannak fel, mert a filmek tömegjeleneteiben az emberek nem viselnek maszkot. Bevett szokássá váltak az online videobeszélgetések, az utcán kézfogás helyett pedig már csak messziről integetünk egymásnak, öklünk, esetleg könyökünk összeérintésével köszöntjük a másikat. Jó esetben, remélhetőleg, ezek csak átmeneti változások, a nyelv azonban örökre őrzi majd a pandémiával terhes időszak nyomát.

Többek között ennek hatására társult néhány korábban egyértelmű jelentésű szóhoz egy-egy negatív értelmezés, és számtalan olyan új szó született, amik a tudományos életnek, vagy éppen a feszült mindennapok elviselését megkönnyítő humornak köszönhetően épültek be aktív szókincsünkbe. Mindennapos jelleggel forog már közszájon az esetszám vagy a virulens kifejezés, és gyakran használjuk a vicceskedő kaspókommandó, a karanténháj vagy a covidinka elnevezéseket. Hogy milyen más szavak születtek még a járványhelyzet óta, és hogy ezeknek vajon mindenki tudja-e a jelentését, kiderül Dr. Veszelszki Ágnes A másfél méteres társadalomtól a Karanténszótárig: a koronavírus-járvány kommunikációs hatásai című előadásból április 23-án 17 órakor.

A videó megtekinthető >>

Dr. Veszelszki Ágnes - A másfél méteres társadalomtól a Karanténszótárig: a koronavírus-járvány kommunikációs hatásai


 

A szebb, élhetőbb jövő valójában csak és kizárólag az átlagembereken múlik

A kérdés valójában nem az, mit tehetünk a klímaváltozás ellen, hanem sokkal inkább az, hogy mit ne tegyünk – hangsúlyozta a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…" rendezvénysorozat Miért sikertelen a klímaváltozás elleni harc? című előadásában Dr. Vasárus Gábor geográfus. A KRTK Regionális Kutatások Intézetének munkatársa rávilágított, miért nem érdemes a döntéshozókra várni a rendszerszintű megoldásokért, és mit jelent valójában az egyéni felelősségvállalás az éghajlatváltozás vonatkozásában.

A klímaváltozás megállításáért folytatott küzdelem irodalmi hasonlattal élve, olyan, mint Don Quijoteként harcolni a szélmalmok ellen: teljesen értelmetlen. Bármit is teszünk, a Föld klímája, ahogy eddig, úgy ezt követően is változni fog. Azonban ez a változás optimális esetben jól behatárolható keretek közt mozog. Mint egy golyó a félkörívű mederben, gurul jobbra is, balra is, de közben mindvégig az egyensúlyi tartományon belül marad. Ha viszont túl nagyot löknek rajta és közben az ellensúlyokat is kiiktatják a rendszerből, akkor az ingadozási medréből kibillenve gyorsan megindul a lejtőn, ami összeomlásszerű változásokat fog generálni. Ezért pedig valójában mindannyian felelősek vagyunk. A jó hír viszont az, hogy ezt elkerülendő, bármikor változtathatunk az életmódunkon.

A probléma viszont pont abban rejlik, hogy bár mindenki szeretne változtatni, tenni már sokkal kevesebben akarnak és hajlandóak érte. Pedig, ahogy Dr. Vasárus Gábor előadásában is elhangzott, a világ nem a véleményünktől, hanem a példánktól fog megváltozni. A geográfus végigkalauzolja a nézőket azokon a folyamatokon és okokon, amik a klímaváltozás felgyorsulásához vezetnek, amelyekből látszik, hogy a környezetszennyezéshez vezető út is olykor jó szándékkal van kikövezve. Arra, hogy miért nem reális a filmekben látott apokaliptikus világvége képe, és hogy a tudósok helyett miért az átlagpolgárok lehetnek a valódi hősök a klímaváltozás felgyorsulása elleni küzdelemben, mindenki megkaphatja a választ a „Nem középiskolás fokon…" legújabb online előadásából április 15-én 17 órától.

A videó megtekinthető >>

 

Dr. Vasárus Gábor: Miért sikertelen a klímaváltozás elleni harc?


Igazi útmutatóként szolgál a XXI. században Radnóti Miklós tragikus utolsó fél éve

Tizenévesen, az iskolapadban ülve mindenki hall Radnóti költészetéről, azonban a neves szerzőkben bővelkedő XX. századi irodalom kevés időt hagy elmélyedni az életművében. Nem így történt ez a kunszentmiklósi Tóth Péter Lóránt versvándorral, akit olyannyira megérintett Radnóti Miklós története, hogy azóta küldetésének tekinti, hogy minél közelebb hozza a magyar származású zsidó költő műveit a modernkor emberéhez. A „Nem középiskolás fokon…" előadássorozat keretében „…Lélek vagyok, élni szeretnék!" című emlékműsorában elevenítette fel a lírikus szerző utolsó hónapjait.

A II. világháború idején, aki zsidónak született, annak sorsa eleve elrendeltetett. Bűnös volt a nácik szemében, ezért pedig lakolnia kellett. Radnóti, születési nevén Glatter Miklósnak egyetlen egy bűne volt, hogy ő maga is zsidónak született. Hiába magyarázta a bizonyítványát, hogy a vallásra sosem nevelték, a törvény értelmében menthetetlenül rásütötték a szégyenbélyeget, amiért bűnhődni kényszerült. Háromszor hívták be kötelező munkaszolgálatra, utolsóként 1944-ben a szerbiai Borba, amely az utolsó nagy utazása lett, és ahonnan, bár visszatért Magyarországra, sosem láthatta újra szeretett otthonát.

Tóth Péter Lóránt Kőszegi Ábel: Töredékek című krónikái, valamint Radnóti Miklós bori noteszében szereplő verseivel vezet végig a költő tragédiákkal teli utolsó fél évén, akinek bár minden esélye megvolt a túlélésre, a halál mégis gyorsabb volt a menekvésnél. A szellemi, lelki és fizikai utazásra invitáló előadás ráadásul egy napjainkban különösképp hasznosítható üzenetet is megfogalmaz. Ebben a járvánnyal terhes időszakban, ahol minden eszközzel próbáljuk védeni testünket a betegségtől, éppen ez az óvatosságunk foszt meg bennünket a kultúra kínálta feltöltődéstől. Pedig Radnóti Miklósnak éppen ez segített túlélni minden egyes napot, amit a bori táborban és a visszafelé vezető úton volt kénytelen elszenvedni.

A Radnóti-díjas versmondó, Tóth Péter Lóránt 2019-ben maga is végigjárta azt a 850 kilométer hosszú, Bortól Abdáig vezető utat, amely a költőt a felszabadítás helyett egyenesen a halálba vezette. A három országon átívelő erőltetett menetről, Radnóti költészetéről és a költő utolsó fél évéről szóló virtuális előadást bárki megtekintheti a „Nem középiskolás fokon…" előadássorozat keretében.

A videó megtekinthető >>

 

 

Tóth Péter Lóránt: "...lélek vagyok, élni szeretnék!" előadás




Irodalmi fejtörők a költészet napja alkalmából a Katona József Könyvtárban

1964 óta hivatalosan április 11-e a magyar költészet napja, amikor országosan irodalmi estekkel, könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és versenyekkel örvendeztetik meg a kultúraszerető közönséget. Idén, a tavalyi évhez hasonlóan, online ünnepeljük neves költőinket, amely alkalomra a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár irodalmi játékokkal készült.

A gyerekeknek a verses játékokon túl egy kreatív rajzos feladattal készültek a könyvtárosok, míg a tinik egy online szabadulószobából próbálhatnak meg kijutni, amihez a magyar irodalom jeles személyeihez kapcsolódó fejtörőket kell megoldaniuk. Korosztálytól független szórakozást kínálnak a Vers mindenkinek videói, ahol legkiemelkedőbb színészeink tolmácsolásában hangzanak el a már jól ismert sorok. Végezetül, ahogy ez már lenni szokott, a kreativitást és az ügyességet ezúttal is honorálja a könyvtár. A kisebbek az Erdőszelfi – vándortábori versek című kötethez készült filmből inspirálódva rajzolhatják meg kedvenc természetbeli foglalatosságukat, amikért cserébe, ha melléjük szegődik a szerencse, egy-egy ajándékkönyvvel lehetnek gazdagabbak. Azok a tinik pedig, akik elég ügyesek ahhoz, hogy kijussanak a virtuális kalitkából, jutalomként szintén nyereményben részesülhetnek.

 

A költészet napjához kapcsolódó programok elérhetőek az alábbi linkeken:

Áprilisi versözön (irodalmi játékok gyerekeknek) >>

 

„Szállj költemény, szólj költemény…" (irodalmi játékok tiniolvasóknak) >>

 


Hangolódjunk együtt a húsvétra a Katona József Könyvtárral!

A tavalyihoz hasonlóan az ünnepek sajnos most is találkozások nélkül telnek, azonban a megyei könyvtár senkit sem hagy program nélkül.

Aki szeretne mélyebben elmerülni a húsvéti ünnepkör katolikus hagyományvilágában, annak az erről szóló Virágvasárnaptól fehérvasárnapig című cikket ajánljuk, felelevenítve ezzel dédszüleink régmúlt szokásait. Az összehasonlításoknál maradva, ugyanúgy érdekes végigtekinteni a többi európai ország tradícióit, melyeket a Húsvéti szokások Európából képekkel illusztrált kulturális kitekintőben szedtünk össze olvasóinknak. Akik pedig egyszerűen csak ki szeretnének kapcsolódni, azoknak az ünnepi tematikájú keresztrejtvény, szó- és párkereső, memóriajáték és további izgalmas játékok kínálnak elfoglaltságot a hosszú hétvégére.

A húsvéti programok az alábbi linkeken érhetők el:

Húsvéti szokások Európából

Virágvasárnaptól fehérvasárnapig: Részletek a húsvéti ünnepkör katolikus hagyományvilágából

Öntök asszonyt lányával... – Húsvéti játékok tiniolvasóknak

Itt a tojás, piros tojás... – Húsvéti játékok gyerekeknek

Húsvéti kvízjáték

 


Kiderült, valójában milyen keveset tudunk az éghajlatváltozásról

Sokan hisszük azt, hogy az ég világon már mindent tudunk a klímaváltozásról. Mondhatni a könyökünkön jön ki a téma. De vajon ezen ismereteink tudományosan is megállják a helyüket? A Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…" című előadássorozatának keretében Rázsi András meteorológus és fizikatanár mutatott rá közkeletű tévedéseinkre.

Mint szinte mindenben, az éghajlatváltozás kapcsán is léteznek szélsőséges táborok, akik meggyőződéseiket félreértelmezett tényekre és részinformációkra alapozzák. Vannak, akik már a klímaváltozás puszta tényét is tagadják, míg az ellentábor egyenesen meg akarja menteni a világot. Az igazság azonban valahol középütt van, és még itt is akadnak bőven tévedések. Például azt mindenki tudja, hogy a Föld légköre az üvegházhatású gázoktól lesz egyre és egyre magasabb, ezért hajlamosak lehetünk mintegy ősellenségként tekinteni a légkörmelegítő gázokra. Viszont az is tény, hogy pont ennek a hatásmechanizmusnak köszönhetjük a puszta létezésünket. Megdöbbentő? Lehet, hiszen a tudósok is egyre csak a folyamat negatív aspektusát hangsúlyozzák.

„És mégis, mi van akkor, ha pár fokkal melegebb van? Legalább alacsonyabb lesz a fűtésszámla" – mondaná egy szkeptikus. Rázsi András előadásában egy érzékletes példán keresztül fejti ki, hogy valójában milyen sokat is számít az a néhány Celsius fokdifferencia, és hogy ennek a plusz pár foknak már most milyen valós következményei vannak. Merthogy az éghajlatváltozás nem egy, majd a jövő generációit érintő dilemma, hanem a jelen problémacsomagja. Ennek megoldását pedig bár lehet, de senkinek nem érdeke elodázni, helyette inkább már ma le kell kanyarodnunk a megszokások sztrádájáról egy környezettudatosabb mellékút irányába.

Ha valaki tanácstalan, hogyan tudja csökkenteni saját ökológiai lábnyomát, vagy ha továbbra is szkeptikusan áll az klímaváltozáshoz, tekintse meg Rázsi András „Amit rosszul tudunk az éghajlatváltozásról" című online előadását, amely minden kétséget lesöpör majd az asztalról.

A videó megtekinthető >>

 

Rázsi András: Amit rosszul tudunk az éghajlatváltozásról című online előadás

 

 


 

2021. március 13.

A Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskola növendékeinek alkotásaiból megnyílt a Katona József Könyvtár "Ablak-tárlata". Tekintse meg a diákok alkotásait és lájkolja az Önnek leginkább tetsző osztály tablóját! A kiállítás március 28-ig látható a könyvtár ablakaiban.

Bővebben


 

2021. március 8.


 

2021. március 3.

Tekintse meg Dr. Nagy Balázs geográfus, klímakutató előadását!

A témával kapcsolatos ajánló bibliográfiánk elérhető itt.

Bővebben


 

2021. február 26.


 

2021. február 7-14.

Házasság Hete 2021 programjai.

Bővebben


 

2021. január 28.

Tekintse meg Villányi Gergő digitális pszichológia szakértő előadását!

Bővebben


 

2021. január 22.

Kecskemét Megyei Jogú Város és a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár tisztelettel köszönti a Magyar Kultúra Napja alkalmából.

Bővebben


 

2021. január 22.

 

A Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata tisztelettel meghívja a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett online eseményre.

Bővebben