A 17. század végén - 18. század elején több református családdal együtt költöztek Kecskemétre a nemesi származású, református vallású és kuruc érzelmű Szappanosok. A család tagjai több évszázadon keresztül töltöttek be jelentős szerepet a város életében. Földbirtokosok, politikusok, tisztviselők, művészek kerültek ki tagjaik közül. Kiállításunk családi és könyvtári dokumentumok tükrében állít emléket a családnak.
A képek nagyíthatóak.
Szappanos István (1818 - 1917)>>
Szappanos László (1831 - 1896)>>
Szappanos János (1839 - 1919)>>
Szappanos Sándor (1857 - 1934)>>
Szappanos Mihály (1860 - 1915)>>
Szappanos Károly (1865 - 1945)>>
Szappanos Jenő (1894 - 1976)>>
Szappanos Jolán (1904 - 1983)>>
Szappanos István (1923 - 1999)>>
Szappanos István (1945 - )>>
Forrás: Kecskemét régi nemesi családai / Szappanos Károly. - Kecskemét, 1944.
A család tagjainak részletes adatai nyilvános adatbázisban>>
Szappanos István (Kecskemét, 1818. júl. 15 - Kecskemét, 1917. dec. 24.) Ügyvéd, földbirtokos, függetlenségi politikus, országgyűlési képviselő. A református gimnáziumot és a jogakadémiát Kecskeméten végezte. 1842-ben tette le ügyvédi vizsgáját és Kecskeméten nyitott ügyvédi irodát. 1847-ben városi aljegyzőnek, 1848. június 8-án tanácsnoknak választották. 1867-ben városi tanácsnoknak választották, majd helyettes polgármester lett. A kecskeméti Függetlenségi és 48-as Párt egyik alapítója és éveken át elnöke volt. 1905-ben Kecskemét I. választókerületében függetlenségi programmal országgyűlési képviselővé választották. 1906-ban ő volt az országgyűlés korelnöke. A helyi gazdasági élet különböző területein tevékenykedett, a Gazdasági Gőzmalom elnöke és a Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület igazgatósági tagja volt. Sokat tett a református egyház és iskola érdekében. 1855-től 1858-ig az egyház főgondnoka volt.
Forrás: Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona. - 3. kiad. - Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 1992. - p. 229. >>
Szappanos Károly ref lelkész feljegyzései:
"Iskoláit Kecskeméten végezte. 1842-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1847-ben városi aljegyző, majd 1848-ban tanácsnok lett. 1849-ben nőül vette Ferenczy Klárát, Ferenczy Idának, Erzsébet királynô felolvasónőjének unokatestvérét. Házasságuk gyermektelen volt. 1860-ban táblabiró lett. A református egyház főgondnoka volt 1855-tôl haláláig. Volt h.polgármester is 1867-1875-ig. Ő alapította a függetlenségi 48-as pártot Kecskeméten és annak sokáig elnöke volt. 1895-ben és 1896-ban országgyűlési képviselővé választották, s a képviselőház korelnöke volt. Kossuthot meglátogatta Turin-ban. A Takarékpénztár Egyesületnek és a Gazdasági Gőzmalomnak igazgatósági tagja volt. A király udvari tanácsossá nevezte ki. Lakás II. Mária utca."
Szappanos István városi tanácsosként szállt táborba 1848. július 17-én, mint önkéntes gyalogos nemzetőr. A korábban Ó-Kérre vonult és Szenttamásnál zajló harcokban részt vett nemzetőreinket 1848. szeptember 22-én kelt tanácsi rendelettel újabb 297 fős önkéntes csapat követte, amelyet a város állított ki. Ezeknek az önkénteseknek a vezetője - 3 évi szolgálati kötelezettséggel - Szappanos István lett, aki a Vácra rendelt önkéntes nemzetőröket Pesten adta át a szállítóbizottságnak.
Forrás: Kecskeméti személyek, kecskeméti történetek és egyéb krónikák / vitéz Tiszaugi-Szabó Tamás . - [Kecskemét] : Szerző, 2000. - p. 118.
| |  |
Forrás: Kecskemét város képviselői p. 34-36.
In: Szőlősgazdák nagy képes naptára 1906. közönséges évre
A kecskeméti nagytemplom freskóján az Atyaisten arcát Szappanos Istvánról mintázta a művész.
In: Művészet, 1903.
"Az általános részvétnek impozáns módon való megnyilatkozása mellett folyt le tegnap délután Szappanos István temetése. A kedvezőtlen idő dacára, a nagy hóesésben is százak várták az udvaron és az utcán a temetési szertartás végét, mely a lakásban ment végbe. A szertartáson részt vett a városi tanács élén Sándor István polgármester, Horváth Miklós országgyűlési képviselő s nagyszámban az összes helybeli testületek, egyházak, stb. képviselői. Táviratot küldtek Darányi Ignác volt földművelésügyi miniszter, Wekerle Sándor miniszterelnök, Ferenczy Ida csillagkeresztes hölgy, az elhunyt unokahúga... A temetésen az elhunyt érdemeit Takáts ceglédi nagytiszteletes méltatta megható beszédében, majd pedig kegyeletes szavakkal Szappanos Károly hitoktató lelkész búcsúztatta. Három óra után megindult a gyászmenet kocsik hosszú sorától és a közönség hatalmas tömegétől kísérve. A temetőben elmondott rövid ima után lezárult egy tiszta életű, igaz magyar ember életének utolsó fejezete. Gyászolják: Szappanos Elek, mint testvére, Szappanos János és gyermekei, dr. Szappanos Sándor és neje, Szappanos Mária özv. Domján Jánosné és gyermekei, Szappanos Vilma özv. Kovács Gézáné és gyermekei, Szappanos Béla neje és gyermekei, Szappanos Karolin és fia, Szappanos Kornélia Bódog Ferencné és gyermekei, Szappanos Janka Jancsics Endréné és gyermekei, Szappanos Juliánna özv. S. Kovács Gáspárné, ifj Szappanos Elek és neje, Szappanos István neje és gyermekei, Szappanos Imre és neje, mint unokaöccsei és unokahugai, özv. Szappanos Imréné szül. Tury Zsuzsánna, mint sógornői, Szappanos Sándor neje és gyermekei, Szappanos Károly neje és gyermekei, Szappanos Juliánna férjezett dr. Szappanos Sándorné, mint unokatestvére."
Forrás: Kecskeméti Lapok, 1917. december 29.
Húszéves a Szappanos-harang
1856 ban ismét újra kellett öntetni egyházunk legrégebbi, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől 1641-ben kapott harangját. A munkát Schaudt András pesti harangöntő mester készítette. Rákóczi harangunk ma is ebben a formájában szól. Talán ez adhatta az ötletet a régi kecskeméti, jómódi református család tagjának, idősb Szappanos Istvánnak. hogy 1854 július 20. án elhunyt neje, Nagy Mária (kinek szülei Nagy Mihály és Pázsit Sára voltak) emlékére harangot öntessen. Figyelmet érdemel, hogy 1855 és 1858 között egyházközségünk főgondnoka Szappanos István (1818-1917) ügyvéd, földbirtokos, országgyűlési képviselő volt, aki a ceglédi 100-as különítménnyel együtt elzarándokolt Kossuth Lajoshoz Turinba. Az 1856, március 15-én Schaudt András műhelyében öntött első Szappanos harang felirata a következei volt:
Életem szorgalmas.
Holtom nyugodalmas.
Imádkozzatok
Kedves magzatok!
Engem kövessetek,
Boldogok lesztek.
Az érc csengő hangja
Hí bennetek
Isten imádására
Buzgó hitfelek.
Ez a harang 60 évig szolgált gyülekezetünkben. Az I. világháború áldozata lett másik három harangunkkal együtt, úgy mint a szentkirályi, (ez még mindig hiányzik) helvéciai csengettyűvel, valamint a történelmi emlékű, utoljára 1851-ben újra öntetett koháryszentlőrinci (ma Nyárlőrinc) haranggal. 1916. augusztus 27-én, újkenyéri úrvacsoraosztás alkalmával, búcsúzott a gyülekezet szeretett harangjaitól. Az igehirdetést Szappanos Károly református helyettes lelkész tartotta a Máté 22:15-22 alapján. A lelkipásztor id. Szappanos István unokaöccse volt.
A következő Szappanos generáció tagjai 1925-ben ismét megöntették gyülekezetüknek harangjukat. Ez harang a II. világháború áldozata lett, talán 1944-ben. A pontos dátum város kiürítése miatt bizonytalan.
1984-ben ünnepeltük templomunk fennállásának 300 éves jubileumát. Erre az alkalomra készült el a teljes belső festés, és ekkor fedeztek fel a munkát végző mesterek a színes oszlopfőket is. Az ünnepség legnagyobb eseménye kétségkívül a harangszentelés volt. A tízmázsás harang több ezer ember jelenlétében, a másik három harag, zúgása közben foglalta el helyét az 55 méter magas toronyban. A harang adományozója az 1900. október 4-én született, Bódogh Ferenc gyógyszerész és Szappanos Kornélia lánya, Kornélia Rózsa, Dr. Héjjas Elekné. Ő családi ékszerei eladásából teremtette elő a harangöntés költségeit. Neki megadatott, hogy láthatta, hallhatta mindhárom Szappanos harangot. Talán ezért is került rá a II. Timotheus 4:7 jól ismert igéje: „Futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam".
Forrás: Húszéves a Szappanos-harang / Zilahi Kálmán, In: Szőlőskert, 2004 szeptember
Szappanos László (1831. május 30 - 1896. november 24.) Ügyvéd,városi tanácsnok, honvédhadnagy.
Szappanos János (Kecskemét, 1839. április 17 - Kecskemét, 1919 április 04.) földbirtokos.
Az ősi Szappanos házban lakott a Mária utca és a Báthory utca sarkán. 1867 május 29-én vette feleségül Szél Erzsébetet. Nejével mintegy 100 000 forint értékű vagyont kapott. 5 háza és több mint 500 hold földje volt Balázson, Városföldön, Talfájában, Ballószögben és Ágasegyházán.
Szappanos János és Szél Erzsébet
Szappanos Sándor (Szada, 1857. jún. 27 - Kecskemét, 1934. jan. 16.) Földbirtokos, városi tisztrviselő.
A gimnáziumot és a jogi tanfolyamot Kecskeméten végezte. Diákkorában megalakította a Szépirodalmi Önképzőkört, és a Gyorsíró Körnek is elnöke volt. Tevékenyen vett részt a kecskeméti önkéntes tűzoltó egylet megalakításában, s mint segédtiszt parancsnoka is volt. 1879-ben megalakította a Jogi Önképzőkört és a Korcsolyázó Társaságot. 1890-ben a városi közigazgatás szolgálatába lépett, aljegyző, árvaszéki ülnök, majd helyettes árvaszéki elnök lett. Tagja volt a református egyháztanácsnak. Költeményei a Képes Családi Lapokban és a helyi lapokban jelentek meg.
A fáradhatatlan közszolga. - Fotó
In: Hírös naptár. - 2. évf. 1. sz. (2009. jan.), p. 2.
Szappanos Mihály (Kecskemét, 1860 - 1915) Cipészmester.
Kecskeméti molnáriparos gyermekeként született. Cipésznek szülővárosában tanult, a gyakorlati éveket a fővárosban töltötte. 1886-ban önállósította magát és az 1896-os budapesti kiállításon elismerő oklevéllel tüntették ki. 1891-ben feleségül vette id. Mester István Judit nevű leányát, akitől négy fiúgyermeke született. Első fiúk. Mihály meghalt, a második, Károly a budapesti Református Teológiai Akadémián, Sándor a kecskeméti Jogakadémián tanult; a legkisebb Géza apja irányításával a cipész mesterséget tanulta. Szappanos Mihály munkája mellett a közügyekből is kivette a részét. A törvényhatósági bizottság tagja, egyháztanácsos, az iparkamara tagja, az ipartestület elnöke, a csizmadia ipartársulat jegyzője, a kecskeméti Bőriparosok Anyagbeszerző Szövetségének elnöke, az Ipari Hitelszövetkezet igazgatósági tagja volt.
Szappanos Károly (Szada, 1865. október 21 - 1945) A Szappanos család mentora, családi adatok győjtője és rendezője.
1891. decsmber 29-én feleségül vette Sípos Fannit.
"...Szadán, Pest megyében, született, hol atyja lelkész volt. A gimnáziumot Kecskeméten, a theológiát Budapesten végezte. Papi oklevelet szerzett Budapesten 1888-ban. Középiskolai tornatanári oklevelet szintén Budapesten 1887-ben. Népiskolai tanítói vizsgát tett Nagykőrösön, 1889-ben.
Segédlelkész volt Fóthon és Kecskeméten, rendes lelkész Dunabogdányban 1890-1897-ig. Főgimnáziumi tornatanár Hódmezővásárhelyen 1897-1904-ig. Hitoktató lelkész Kecskeméten 1904-1925-ig, mikor nygdíjba vonult.
Lakása III. Szécsényi Fasor 11. Kecskemét..."
Kiadott könyvei:
A Szappanos Család (Családi feljegyzések, anyakönyvi és levéltári adatok alapján magánhasználatra). Kecskemét 1940.
Kecskemét Régi Nemes Családai, Kecskemét 1944.
Szappanos Jenő (1894-1976), Építész, műszaki tanácsos.
A gimnáziumot Kecskeméten, a műegyetemet Budapesten végezte. Az építészmérnöki oklevél megszerzése után 1928-ban Kecskemét városa műszaki tanácsossá választotta. Az első, világháborút végig küzdötte, utóbb századosi rangban. Számos kitüntetést kapott, mint a vitézségi ezüst érmet. Károly keresztet, harmad osztályú katonai érdemkeresztet, stb. Elnöke volt a Korcsolyázó Egyletnek, református presbiter volt. A Városföldi Szappanos kúriát tervezte 1923-ban, valamint a kecskeméti református temetőben lévő Szappanos családi mauzóleumot . 1925-ben ő tervezte a széktói strandot, 1927-ben az Újkollégium Kálvin téri szárnyát, 1923-ban a kaszinó nyári helyiségét két oldalszárnnyal bővítve megtervezte a múzeumot.
Köztér .- 4. évf. 8-9. sz. (2001. szept-okt.), p. 6.
Elhelyezésének ideje: 2010., Anyaga: mészkő, Mérete: 50 X 60 cm
ezen internátusi szakaszát,
egyházának szolgálva
Vitéz Szappanos Jenő
öregdiák, presbiter, Kecskemét Város
műszaki tanácsosa tervezte és az
építést irányította az 1928-29 években
2010.
| |
| |
Kecskemét / Entz Géza. Genthon István, Szappanos Jenő. - Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1961. - 183 p. : ill., fotók ; 25 cm. - (Városképek - műemlékek)
Szappanos Jolán (Kecskemét, 1904. május 13 - Kecskemét, 1983. február 13.)
Állami tanítónő Cegléden a Zöldhalom pusztán (1939). A másodikik világháború után a bugaci általanos iskolában tanitónő.
A Szappanos családról és Bugac történetéről számos tanulmányt írt (Bugaci Emlékeim - 1972), útolsó bugaci tanulmányát "A Nagy Pusztán" címmel adták ki 1983-ban.
 |  |
 |  |
Családi kép, 1934.
Szappanos István (Kecskemét, 1923. júl. 4 - Kecskemét, 1999. nov. 22.) Tanár, képzőművész.
Középiskolai és jogakadémiai tanulmányait szülővárosa nagy hírű Református Kollégiumának iskoláiban végezte. A szülői ház után gimnáziumi rajztanára, Csikós Tóth András adta a művészetek iránti indítatást,majd Molnár Zoltán festőművész magániskolájában fejlesztette tovább képességeit. Később pedig szigorú és következetes önképzéssel pótolta a rendszeres képzést. Folyamatosan gazdagította látásmódját, grafikai és festészeti ismereteit. Az 1955. évtől közel három évtizeden keresztül dolgozott alkalmazott grafikusként. 1987-től évenként részt vesz a hajósi, 1993-tól a békési, 1996-ban a veránkai, 1997-ben a lajosmizsei képzőművészeti alkotótábor munkájában. 1997-ben a keceli képzőművészeti alkotótábor egyik alapítója. Szakmai tanulmányutakat tett Angliában, Hollandiában, Ausztriában.
Forrás: IV. Képzőművészeti Alkotótábor, 1997.
Alföldi Lapok .- 7. évf. 47. sz. (1999. dec. 2.), p. 4.- (Krétakör melléklet)
Kecskeméti Képzőművészek Közössége .- 1998.
 | |
 |  |  |  |
Szappanos Isvtán édesanyjának rajzolt naptára
A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története
1946-1956
Tervezte és rajzolta: Szappanos István
Szappanos István, 1923-1999
In: Köztér. - 2. évf. 12. sz. (1999. dec.), p. 14.
Szappanos István (Kecskemét, 1945. aug. 22 - ) Tanár, képzőművész.
1968-ban végezte tanulmányait Szegeden, a Tanárképző Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskola kísérleti tanárkéző szakán és a JATE pedagógiai szakán is diplomát szerzett. Mesterei: Fischer Ernő, Winkler László és Cs. Pataj Mihály. 1968 óta tanít. A Kecskeméti Tanítóképző Főiskola tanszékvezető tanára 1977-től 2000-ig. Rendszeresen szerepel hazai és nemzetközi tárlatokon. A festészet műfajai közül olaj- és pasztelltechnikával dolgozik. Vizuálpedagógiai tankönyvéből és jegyzeteiből tanulnak a főiskolai hallgatók. 1980-as években video- és oktatófilmeket készített. Tanulmányutat tett Csehszlovákiába, Lengyelországba, Olaszországba, Svájcba, Ausztriába, Japánba. Festészetében, képeiben látványélmény és az egyéni szubjektum nyer művészi kifejezést. A Szabad Képző és Iparművészek Országos Szövetségének tagja. Az izsáki alkotótelep művészeti vezetője.
Elismerései:
1992: Magyar Felsőoktatásért Díj
1999: Katona József-díj
Kecskeméti Képzőművészek Közössége .- 1998.
Jubileumi kiállítás 1992 - 2002
Városházi hírek .- 3. évf. (1999. okt.), p. 1.. Kecskeméti lapok. - (2004. máj. 13.), p. 16.
Szappanos István alkotásai a Kortárs helyi galériában>>
Szappanos István művei a katalógusban>>
Forrás: Szappanos István, Székely Bertalan-díjas festőművészről hat tételben / Turai Kamil
In: Grádics : a Kecskeméti Lapok és az Alföldi Lapok kulturális melléklete. - 3. évf. 5. sz. (1999. máj. 20.), p. 11.
 Levél a túlsó partra. - 1 fotó In: Kecskeméti lapok. - 99. évf. 26. sz. (2003. júl. 10.), Jelenvaló kulturális mell., p. 4. |  Babérkoszorús 60. születésnap : "Ami a növendékemnek fontos, az fontos nekem is" / Rákász Judit. - (Kecskemét és környéke) In: Petőfi népe. - 60. évf. 248. sz. ( 2005. okt. 22. szombat ), p. [1.], [5.] |
Forrás: Lírai érzetképek közelében : Élményrétegek Szappanos István prágai kiállításáról / H. Tóth István. - ill., fotók. - (Magyar szövetség)
In: Prágai tükör. - 15. évf. 5. sz. ( 2007 ), Tükörkép mell. p. 10-13.
 |  |
In: Petőfi népe. - 64. évf. 301. sz. (2009. dec. 24. csütörtök), p. 14.
In: Alföldi régió magazin. - 4. évf. 1. sz. ( 2012. febr.), p. 14.
Szappanos István beszél családjáról a Katona József Könyvtár kiállítása kapcsán.
Részlet a Kecskeméti Televízió 2012. 03. 09-én vetített Múzsa c. műsorából.
Hozzászólások az oldalhoz