Dombi Lajos
1879 - 1935
 

Dombi Lajos



Somkeréken született, 1879. május 26-án. Édesapja és másfél évszázadra visszamenõen minden atyai őse református lelkész volt.

Dombi Lajos szüleivel

A gyermek Dombi Lajos, szülei társaságában
 


A gyulai polgári iskola, majd a kisujszállási gimnázium elvégzése után a Ludovika Akadémiára került, ahol 1897-ben  hadnaggyá avatták. 1902-ig a gyulai ezredben szolgált. Benczúr Gyula, az Országos Mintarajziskola igazgatója már ekkor felfigyelt tehetségére. 1902-től 1906-ig katonai ösztöndíjjal Münchenben tanult, ahol főhadnaggyá léptették elő.

1907-ben  megnősült, esküvői tanúja Benczúr Gyula volt. 1905-től 1907-ig tartó szabadsága alatt rajztanári képesítést szerzett.

                              

 

Mint fiatal rajztanár
 A fiatal rajztanár


1907-tõl 1935-ig, haláláig volt a kecskeméti református gimnázium tanára, 1934-tõl helyettes igazgatója. Mint a gimnázium művésztanára, Mende Valér budapesti műépítésszel közösen készítették el az Újkollégium építésének terveit, amelyet a bírálóbizottság 1910-ben elfogadott.

A világháború kitörésekor, a déli harctéren teljesített szolgálatot, 1918-ban tényleges állományú őrnaggyá léptetik elő. 1919-ben elhagyva a katonaságot, újra elfoglalja a  tanszéket, melyet az egyháztanács számára egy évig fenntartott.

A tanítványai körében rendkívül népszerű tanár számos tanulmányi kirándulást szervezett, rajzversenyeket rendezett. Képeit kiállították a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban. Tanulmányai jelentek meg a gimnázium évkönyveiben és a Kecskeméti Lapokban.

értesítő címlaptanulmánya

 

Társadalmi tevékenysége igen sokrétû volt. Igazgatótanácsi tagsága mellett a Rajztanárok Országos Egyesületének vidéki alelnöke, a Nemzeti Szalon alapító művésztagja, a Magyar Képzőművészetek Szövetségének rendes tagja, a Kecskeméti Műpártoló Egyesület választmányi és bíráló tagja is volt.

1935. április 16-án halt meg Kecskeméten. Búcsúbeszédében Pásthy János, a gimnázium igazgatója méltatta munkásságát, amit az iskola 1934-35-ös értesítőjében olvashatunk.

 

nekrológ nekrológ 2
nekrológ 3 nekrológ 4



Forrás és irodalom:
Dombi Lajos

A háromszázkilencvenhetedik

Mende Valér - Dombi Lajos emléktáblája

Törökverők ivadéka

 

Székudvari János
(? - 1709)

 

Tanár, költő. Debreceni tanulmányai után, 1707-ben lett rektor Kecskeméten a református kollégiumban. 1709-ben pestisben halt meg Kecskeméten.
"Sűrű sírhalmokkal rakott Jaj-Halom" c. verses művében megírta a  1707. április 3-i rácdúlás pusztításait.

Forrás és irodalom:
Orosz László: Kecskemét irodalmi öröksége. Kecskemét, 1990.

 

Diószegi Sámuel
1760-1813

 


Debrecenben született 1760. december 29-én. Botanikus, református lelkész. 1787-ben fél évig volt a keckeméti református gimnázium rektora. Később Debrecenben lelkész, esperes. Munkássága a növénytan területén korszakalkotó jelentőségű.
Meghonosította Magyarországon Linné növénytani rendszerét. Barátjával, a költő Fazekas Mihállyal írta a Magyar füvész könyvet. A füvészkönyv a Linné rendszere alapján készített első magyar növényhatározó. A Magyar füvészkönyv gyakorlati részét az Orvosi füvész könyvet önállóan írta, 1813-ban jelent meg. E könyv függeléke az első magyar szinonimaszótár, 1400-nál több népi magyar növénynevet tartalmaz.

 

Magyar füvész könyv

Forrás :
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992.

Irodalom:
Diószegi Sámuel emlékezete
 

 

Nagy István
1781-1831

 


Kecskeméten született 1781. március 2-án. 1787-től 1799-ig a helybeli református iskolában tanult, majd 1807-től a debreceni kollégiumban. Eközben már tanított is, előbb Balmazújvárosban, majd Debrecenben. 1807-ben Mezőtúrra, 1809-ben szülővárosába hívták meg tanárnak.
1810-től, Császári Losy Pál fülöpszállási lelkészségbe való távozása után ő lett az iskola igazgatója, rektorprofesszora. Több mint húsz évig vezette az iskolát, és oktatta a diákokat. 1830-ban Ceglédre hívták meg lelkésznek, de rövidesen, 1831. augusztus 13-án meghalt a kolerajárványban.

Az 1920-as években Kecskemét mûvelõdéstörténetének két fontos fejezetét dolgozta fel: a református iskola történetét írta meg, s a kecskeméti írókat és mûveiket foglalta jegyzékbe.

Iskolatörténetének kézirata a Kecskeméti Református Egyház Levéltárában található.

Forrás:
Orosz László: Nagy István rektorprofesszor, az iskola történetének első krónikása
.

 

Tatai András
1803-1873

Tatai András

Forrás: Vasárnapi Ujság, 1868. 3. sz
 

Tatai András 1803. november 24-én született Hegyközségszentmiklóson. Iskoláit a debreceni kollégiumban végezte. Tanárnak készült, Pesten és Bécsben féléves gyakorlatot folytatott, majd Göttöngenben és Jénában képezte magát tovább. Hazatérése után egy évig segédlelkész volt, majd a szerveződő kecskeméti református főiskolára hívtárk meg tanárnak. 1831-től kezdve két év kihagyással haláláig itt tanított. Tanára volt többek között Jókai Mórnak.

Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora című művében így jellemzi a kiváló tanáregyéniséget.

"Tisztelendő Tatai András uram, a természettudomány és számtan professzora volt a leghíresebb. Alacsony, sovány emberke, ezer ránccal az arcán. Az akkori irodalmi mozgalmakban jelentékeny tényező. Kritikái valóságos marólúg. Tekintély ide, tekintély oda, egyenesen és kérlelhetetlenül vág. De van is ellensége minden bokorban, akik nem eresztik be az akadémiába, holott annak a padjaiban félakkora emberek se könyökölnek most, mint ő.

Tatai András arra a pedagógiai magaslatra helyezkedett, hogy voltaképpen maga magát művelje az ifjúság, amit ők, a tanárok adnak hozzá, az csak az elfelejteni való - a tananyag
"

1867-68-ban a jogakadémia igazgatója.

A latin, görög, német nyelvek mellett tanított természettudományokat, történelmet, bölcsészetet és jogot.

A tantárgyakat saját tankönyvei alapján tanította.

Tiszta Mathesis

Tiszta Mathesis

Kis természettan

Kis Természettan

 

Számos cikke jelent meg egyházi és politikai lapokban, egyházi és gyászbeszédei a Papi dolgozatokban és a Kecskeméti Lelkészi tárban láttak napvilágot. Meghalt 1873. április 20-án.

Forrás:
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992.

Irodalom:
Tatai András

 

Csabay Imre
1824-1906


Csabay Imre

 
Csabay Imre tanár fiaival, 1860-as évek
Forrás: Székelyné Kõrösi Ilona: Kecskemét anno...


Kunszentmiklóson született, 1824. június 24-én. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte. 1838-ban kezdte a bölcsészeti tanfolyamot Kecskeméten. 1940-ben beiratkozott a Pesti József Ipariskola mérnöki tanfolyamára. 1848-ban mint okleveles mérnök az osztrák-magyar államvasutaknál lett gyakornok.
1848 nyarán csatlakozott a Szalkszentmárton mellett táborozó kecskeméti népfölkelőkhöz, akik a délvidéki harcokban vettek részt. A szabadságharc bukása után egy ideig Bem tábornokkal együtt menekült, majd visszatért Temesvárra, ahol néhány napi fogság után elengedték. 1851-ig  segédmérnökként dolgozott.
1852-től négy évig a kunszentmiklósi gimnázium rektora volt.

Tudósítvány
Részletes adatok>>

Teljes dokumentum>>

 

1856-tól a kecskeméti ref. főgimnáziumban  mennyiségtant tanított.
1874-től 1892-ig az intézet igazgatójaként tevékenykedett. Tanári munkája mellett jelentős volt szakirodalmi tevékenysége.

A Kecskeméti Református Kollégiumi Diákegyesület 1930 februárjában öregdiáktalálkozót rendezett. Arany Gusztáv köröstarcsai református lelkész a következőképpen idézte fel többek között az Csabay Imre alakját.


 

CsabayrólCsabayról 2


Forrás:
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992.

Irodalom:
Csabay Imre

 

Parragh Gedeon
1835-1901

 

Parragh Gedeon
Soós Gábor, Parragh Gedeon és Domián István
református gimnáziumi tanárok
Forrás: Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemét anno...


 

A kecskeméti református gimnázium tanárai, 1862-63

A kecskeméti református gimnázium tanárai, 1862-63.


Szigetszentmiklóson született 1835. április 29-én. Középiskolai tanulmányait a kunszentmiklósi és kecskeméti református gimnáziumban végezte. Egyetemi évei alatt 1853-tól a pesti tudományegyetemen Jedlik Ányos laboratóriumában fizikai kísérletekkel foglalkozott. 1857-ben a kecskeméti református gimnázium természettan tanárának hívták meg. Az oktatás mellett jelentős szakmai tevékenységet is folytatott. Országos hírnévre tett szert azáltal, hogy saját készítésű eszközeinek segítségével tanította a természettant.

Érdekes kísérleteiről a helyi sajtó is gyakran hírt adott. A szőlősgazdák körében különösen a fagy elleni védekezés módszerének kidolgozásával lett népszerű. Dr. Szabó Kálmán múzeumigazgató 1935-ben megjelent, A hírös város anekdótakincse című gyűjteményében a népszerű fizikus mint "Kecskemét fagyosszentje" kapott helyet.

"Kecskemét fagyosszentje nevét Parragh Gedeon országszerte ismert fizikus kollégiumi tanárunk nyerte. Kecskeméten az ismert országos Szervác, Pongrác és Bonifác fagyosszenteken kívül ő lett a negyedik fagyosszent. Híre terjedt a városban ugyanis, hogy egy május eleji napon reggelre fagy lesz.
"Kimondta?" - kérdezték az emberek. "Hát a Parragh!" és közölték mindenkivel, hogyha a fagy bekövetkezne, akkor a Parragh tanár úr udvarából egy vörös színű lámpa fog felhúzatni. Aztán  mindenki, kifelé a szőlőbe és zu neki a füstölésnek.
A lámpajelzés megtörtént, de minden védekezés, igyekezet hiába való volt, elfagyott a szőlő és a gyümölcs. Reggelre megvolt a szüret, nóta, cigány, muzsika nélkül, elvégezte a munkát a fagy.
Megmondta Parragh! S járt szájról-szájra a nép között s lett Parraghból Kecskemét májusi fagyosszentje.
"

Cikkei, beszámolói jelentek meg magyar és német nyelvű tudományos folyóiratokban; fizikai készülékivel, kísérleti eszközeivel több kiállításon is szerepelt. A város közéletében is jelentős szerepet vállalt. Egyik létrehozója és igazgatósági tagja volt többek között a Kecskeméti Takarékpénztárnak és a Gazdasági Gõzmalomnak, a Kecskeméti Ipar- és Kereskedelmi Hitelintézetnek és a Központi Takarékpénztárnak.

Halála évében így emlékeztek meg róla az iskola értesítőjében:

Parragh Gedeon emlékezete

Parragh Gedeon emlékezete

Parragh Gedeon emlékezete

Parragh Gedeon emlékezete

 

A református gimnázium 1929/30 évi iskolai értesítőjében, Arany Gusztáv kőröstarcsai lelkész, egykori diák, így  emlékezik vissza Parragh Gedeonra.
 

Parragh Gedeonról az iskolai értesítőben

Parragh Gedeonról az iskolai értesítőben 2

Parragh Gedeonról az iskolai értesítőben 3

 

 

A Hírös Naptár összeállítása Parragh Gedeon születésének 175. évfordulója alkalmából>>

 

Parragh 175

Parragh 175


Forrás:
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992.

Irodalom:
Székely Gábor - Székelyné Kőrösi Ilona: Természettudós tanárok Kecskeméten. Kecskemét, 2006.
Parragh Gedeon

Váry István: Emlékezzünk régiekről. Kecskemét, 1937.

 

Katona Mihály
1847-1927

 


1847. május 24-én született Nagyszalontán. 1886-tól tanára, 1894-tõl 1917-ig igazgatója a kecskeméti református gimnáziumnak.
Váry István:
Emlékezzünk régiekről című kötetében így emlékezik rá:

" ...Az én lelkemben is csodásan szép emlékek támadnak, ha Horáciusra emlékezem. Nem is kell visszamennem kétezer év messze távolába, csak harmincegynéhány évvel visz vissza az emlékezet s látom magam előtt ősi kollégiumunkat, a mi nyolcadik osztályunkkal, ahol a katedrán a magát szigorúnak mutató, de alapjában rendkívül szelídlelkű direktorunk: Katona Mihály skandáltatta velünk Horáciust: Maecenas atavis...
Tengerkék szemével mintha túltekintett volna időn és téren, mikor elvitte képzeletünket az örökzöld Szabinumba, Horácius kertjébe.
Aztán elmondatta velünk legkedvesebb Horácius-idézetét: Eheu fugaces Postume, Postume, labuntur anni... - Hej, Posztumusz, Posztumusz, elenyésznek a futó évek!
S homlokának magas boltozata előtt valami halvány szellőfátyol suhanását láttuk...
Azóta, hej, azóta igazán elrepültek az évek!
Jó direktorunk már a budai-úti református temető sírboltjában álmodik arról a Horáciusról, aki nem fogadta el a császár kegyét; mellette egyetlen fia mond hangtalan mesét  a szalontai csonka toronyról, mi pedig csöndes elmélyedéssel lapozgatunk az emlékezés könyvében
"
 
A Tanári Kézikönyvtár céltudatos gyarapítása, a Fõiskolai Könyvtár rendezése fûzõdik a nevéhez. Létrehozta a "Szegény tanulókat segélyezõ alap"-ot, valamint a szintén szegény tanulókat tankönyvekkel ellátó "Régebbi segítõ könyvtár"-at.
Nagy jelentőséget tulajdonított a testnevelésnek. A testgyakorlás fontossága című felolvasása 1889-ben jelent meg Kecskeméten.
Rendezte a tanári fizetéseket. 1909-ben tért át az iskola a heti 3 délutáni tanítás helyett a délelõtti 8-13 óráig tartó tanításra. Az õ igazgatása alatt épült fel 1912-ben az

Katona Mihály igazgatása alatt a különbözõ alapítványok felsorolása az 1913-14-es évkönyvben 18 oldalt tölt meg. A 80 alapítvány 242.055 Korona értékben mûködött.

 

kimutatáskimutatás 2

kimutatás 3

 


Nyugdíjbavonulása alkalmából az 1917-18-as iskolai évkönyv méltón emlékezik meg róla.
 

Iskolai évkönyvIskolai évkönyv 2

Forrás:
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992.


 

 

Dr. Garzó Béla

1875-1946 

Garzó Béla



35 évig volt a gimnázium tanára, 1917-tõl 1934-ig igazgatója. Õ hozta létre a Kollégiumi Diákegyesületet.Újra szervezi az Ifjúsági Zenekart, szavalókört alapít. Megteremti a kötelezõ olvasmányok könyvtárát. Megalkotója és vezetõje lett a Kecskeméti Torna és Vívó Egyletnek, amelybõl a Kecskeméti Athletikai Club alakult. Itt 12 évig tanította a vívást, szertornát és a gyermektornát.

 

osztálykép 1911
A kecskeméti református fõgimnázium VI. osztálya 1911.
Osztályfõnök: Garzó Béla
Forrás: Székelyné Kőrösi Ilona: 
Kecskemét anno...

 

Vetéssy Géza
1908-1945

Vetéssy Géza

 

1908. december 31-én született Debrecenben. Az ottani református gimnáziumban tanult, majd a Tisza István Tudományegyetem bölcsészkarán végzett magyar-latin szakos tanárként 1932-ben. 1934-tõl tanított a kecskeméti református gimnáziumban. Irodalomtörténeti tanulmányokat írt, az önképzõkör vezetõje volt, népfõiskolai elõadásokat is tartott. 1935-ben jelent meg az Antik eposzi hagyományok Vörösmarty Mihály kisebb eposzaiban címû munkája. 1941-ben lát napvilágot Mátyási Józsefrõl írt kötete. Hadifogságban halt meg 1945-ben. 1989-ben, volt tanítványai Vetéssy Géza-díjat alapítottak a gimnázium tanulóinak jutalmazására.

Forrás :
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992.

 

A Hírös Naptár összeállítása Vetéssy Géza születésének 100. évfordulója alkalmából>>

 

Vetéssy 100

 

Vetéssy Géza fontosabb művei:

Mátyási József élete és költészete címlap

Tovább a katalógushoz>>

Antik eposzi hagyományok címlap

Tovább a katalógushoz>>

 

 

 

Magyar írók Széchenyi eszméinek szolgálatában

Tovább a katalógushoz>>

 

Irodalom:
Szekér Endre: Dr. Vetéssy Géza emlékezete>> Katona József Gimnázium évkönyve, 1989.

 

Szekér Endre írásaSzekér Endre írásaSzekér Endre írása

 

Bíró Lajos
1856 - 1931

Bíró Lajos



1856. augusztus 29-én Tasnádon született, sokgyermekes református családban. A természetrajzot kisdiák korában tanítója, Török Ferenc református lelkész szeretette meg vele. az elemi iskola elvégzése után a zilahi kollégiumba került, majd 1875-től Debrecenben református papnövendék volt, de nem fejezte be teológiai tanulmányait, hanem Dunaörsön nevelői állást vállalt. Ezután Sátoraljaújhelyen dolgozott nevelőként, és itt részt vett a megyei állatgyűjtő munkában. Beíratkozott a budapesti egyetemre és a Nemzeti Múzeum állattárában a zempléni fajok rendezésével foglalkozott. 1888 szeptemberében elfogadta a kecskeméti református gimnázium segédtanári állására szóló meghívást. 1892-ig tanított Kecskeméten. A természetrajz tanára és a szertár őre volt. Diákjai rendszeresen részt vettek kirándulásain, amik egyben gyűjtőútjai is voltak. Jelentősen gyarapította az iskola földrajzi szertárát és rovargyűjteményét.

 

A főgimnázium értesítvényeA főgimnázium értesítvénye 2A főgimnázium értesítvénye 3
A Kecskeméti Református Főgimnázium  értesítvénye. 1891-92. 

     

Természettudományi előadásokat tartott. Feldolgozta az Alföld középső részének állatvilágát, elkészítette Kecskemét állatvilágának leírását. 60 ezer darabos rovargyűjteményét megvásárolta a Magyar Nemzeti Múzeum Állattára, ez tette lehetővé, hogy 1895-ben elinduljon legnagyobb gyűjtőútjára Német-Új-Guineába.


 

Újguineai utazásom emlékei

Tovább a katalógushoz>>

 

Hat év Új-Guineában

Tovább a katalógushoz>>

Egyszemélyes expedíció

Tovább a katalógushoz>>

 

Cikk Bíró Lajosróé

Tovább a katalógushoz>>

Asztalos Sándor könyve Bíró Lajosról

Tovább a katalógushoz>>



Úti élményeiről szóló levelei a Természettudományi Közlönyben jelentek meg. Rovar és állattani gyűjtései mellett a pápua népéletet bemutató 6 ezer darabos gyűjteményt hozott haza. Gyűjteményének egy részét a Magyar Nemzeti Múzeum tette közzé 1899-ben.1903-tól haláláig  a Magyar Nemzeti Múzeum Álattárában dolgozott.
Váry István: Emlékezzünk régiekről>>
című kötetében a következőket olvashatjuk Bíró Lajosról:

Váry István Bíró LajosrólVáry István Bíró Lajosról 2

Váry István Bíró Lajosról 3Váry István Bíró Lajosról 4

 

Az Öt világrész magyar vándorai>> c. könyv pedig az alábbiakat írja Bíró Lajos életéről.

 

Öt világrész magyar vándorai Öt világrész magyar vándorai
Öt világrész magyar vándorai Öt világrész magyar vándorai
Öt világrész magyar vándorai Öt világrész magyar vándorai

 

 

 


Forrás:
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992.
Székely Gábor - Székelyné Kőrösi Ilona: Természettudós tanárok Kecskeméten. Kecskemét, 2006.

Válogatott irodalom:
Bíró Lajos
Halász Gyula: Öt világrész magyar vándorai. Magyar fölfedezők Benyovszkytól napjainkig. Bp. Reprint kiad. 1993.
Asztalos Sándor: Bíró Lajos, a nagy magyar utazó. Bp., 1953.
Benedek Zoltán: A Szilágyságtól Új-Guineáig. Bíró Lajos természettudós életútja. Bukarest, 1979.
Petur László: Egyszemélyes expedíció. Bp.,  1963.

Internetes oldalak:
Wikipédia
Pásti Csaba: Debrecen és Pápuaföld.

 

 

Dékány Ráfael

 

Dékány Ráfael orvos, pedagógus Dékány László gazdálkodó fiaként született 1828. márc. 18-án Kecskeméten.

A gimnázium első osztályát Kecskeméten, a továbbiakat Budapesten végezte. 1848-ban hazatért Kecskemétre és gyógyszerészgyakornok lett. Részt vett a szabadságharcban, mint a 25. honvédzászlóalj önkéntese ott volt Budavár ostrománál, a kápolnai és még 30 csatában, valamint Komárom várában. Tanulmányait Pesten, majd Bécsben folytatta, ahol 1857-ben orvosi diplomát szerzett. 1858-ban kinevezték a kecskeméti alreáliskolához a természettudományok tanárává. Az iskola feloszlatása után, 1861-ben a besztercebányai főgimnáziumba helyezték át. 1862-64-ben a pozsonyi főreáliskolában, 1864-70-ben a budai főgimnáziumban tanított. 1864-ben letette a tanári képesítő vizsgákat.
1870-ben az akkor megnyílt kecskeméti állami reáliskola igazgatója lett. Jelentős szerepe volt az iskola főreáliskolává történő fejlesztésében. A szegény tanulók számára tápintézetet alapított. Tanári munkája mellett tudományos előadásokat, felolvasásokat szervezett. Néprajzi gyűjtést is végzett Kecskeméten. 1872. április 27-től december. 29-ig egyedül, 1880. január 4-től 1881. december 25-ig Horváth Jánossal és Tassy Pállal szerkesztette a Kecskeméti Lapokat, amelyben több mint száz
írása jelent meg nevelési-oktatási, szociális és közművelődési témákról.

Álnevei : Brutus, Monitor.

Tanulmányai a Természettudományi Közlönyben, pedagógiai, módszertani cikkei a Tanáregylet Közlönyében, a Közoktatásban és a főreáliskola értesítőiben jelentek meg. Több tankönyvet is írt.

1883-ban lemondott a kecskeméti főreáliskola igazgatóságáról, és a budai II. ker. főgimnáziumba ment vissza, ahol történelmet tanított. 1890-től a gimnáziumhoz kapcsolódó Ferenc József Nevelőintézet tanára lett. Itt 1893. nov. 7-ig tanított.

1895. április 4-én hunyt el Budapesten.

 

Forrás:
Kecskeméti Életrajzi Lexikon
.- 70. p.
A Pallas nagy lexikona
.- 5 .- 123. p.
Gulyás Pál : Magyar írók élete és munkái
.- 5 .- 481. p.

 

Főbb művei:

Képes természetrajz Mesék 12 hónap
Tovább a katalógushoz>> Tovább a katalógushoz>> Tovább a katalógushoz>>


 

Hanusz István

Hanusz István

1840-1909

 

Tanulmányait szülővárosa után Pest és Szeged piarista iskoláiban végezte. Hittudományi tanulmányai elvégzése után, 1864 augusztusában szentelték pappá. Később tiszteletbeli esperesi és címzetes prépost címet kapott.

1865-ben a kiskunfélegyházi algimnázium hittanára lett. 1871-ben került a kecskeméti főreáliskolához tanárnak, melynek 1886-tól igazgatója lett.

25 év a főreáliskola életéből

Tovább a katalógushoz>>

 

Itt vált országos hírű ismeretterjesztő íróvá. A Természettudományi és Földrajzi Társaság alapító tagja volt. Főként földrajzi, természetrajzi, meteorológiai és tanügyi munkákat írt. Hollós László feljegyzései szerint tizenhárom önálló kötete és ezerháromszáznyolcvanhét szakcikke jelent meg. A Kecskeméti Lapok az ő szerkesztése alatt indult felvirágzásnak. Megszervezte és vezette a felnőttek esti oktatását is.

 

Fontosabb művei:

 

Kecskemét földrajzi viszonyai

A képre kattintva elolvasható a tanulmány teljes szövege.

Tovább a katalógushoz>>

 

Az állatok világából

Az állatok világából

Tovább a katalógushoz>>

 

Antropológiáról Közép-Európából A Duna-Tisza köz vándorlása Középiskolai oktatás
Tovább a katalógushoz>> Tovább a katalógushoz>> Tovább a katalógushoz>> Tovább a katalógushoz>>

 

 

Védekezzünk az időjárás kártételei ellenVédekezzünk az időjárás kártételei ellen

Tovább a katalógushoz>>

 

A borág és nedűjeA borág és nedűje

Tovább a katalógushoz>>

 

Életének 69. évében, 1909. február 7-én halt meg Kecskeméten.

Hanusz István gyászjelentése

Forrás>>

 

Szülővárosában és Kecskeméten egyarán utca viseli a nevét.

 

Hanusz István emlékezete

Tovább a katalógushoz>>



Forrás:
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992. - 110. p.

Wikipédia>>

 

Hollós László

Hollós László
1859 - 1940


 

Hollós László tanár, botanikus, természettudós, mikrobiológus 1859. június 18. született Szekszárdon.


1891 és 1912 között Kecskeméten a főreáliskola tanára volt. A városban és környékén kútfúrásokat elemzett, talajtani vizsgálatokat végzett, feldolgozta Kecskemét földtani viszonyait, növény- és állatvilágát.
1898-ban részt vett Déchy Mór hatodik kaukázusi expedíciójában.

Kaukázusi jegyzetek

Tovább a katalógushoz>>

 

Több mint 500 gombát írt le a tudomány számára.

gombákgombák

 

 

A Magyar Tudományos Akadémia 1899-ben "Magyarország Gasteromycetai" megírásával bízta meg, majd érdemei elismeréséül 1904-ben tagjai sorába választotta.

 

Magyarország Gasteromycetai

Magyarország Gasteromycetai

Magyarország Gasteromycetai

 


1905-ben újabb megbízást kapott a "Magyarország földalatti gombái, szarvasgomba-féléi">> c. könyv megírására.
Következő összefoglaló munkája, a "Kecskemét vidékének gombái">> 1913-ban jelent meg.

Új gombák Kecskemét vidékéről

Szarvasgomba

Tovább a katalógushoz>>


 

1911-ben súlyos konfliktusba került Kacsóh Pongráccal>> a Főreáliskola igazgatójával.

Kacsóh Pongrác

Kacsóh Pongrác (1873-1923) zeneszerző
1909-1912. között volt a kecseméti Főreáliskola igazgatója.

 

Vitájuk, mely Hollós egyedülálló, az iskola szertárában tartott gombagyűjteményének elhelyezése körül robbant ki, az országos sajtóban is visszhangra talált. Hóllós László elkeseredésében megsemmisítette több évtized alatt összeállított hatalmas gyűjteményét, tanári állását pedig feladta. 1911-ben hosszabb szabadságra ment, majd 1912-ben saját kérésére nyugdíjba vonult és szülővárosába, Szekszárdra költözött. Itt is halt meg 1940. február 16-án.

A konfliktus ellenére az iskola 1912-13-as évkönyvében hosszan méltatták a nyugdíjba vonult Hollós érdemeit. Az alábbi képre kattintva a teljes összeállítás olvasható.

 

Iskolai évkönyv, 1912-13

Tovább a katalógushoz>>

 

Hollós László életéről és munkásságáról monográfia is megjelent, melynek jelentős része kecskeméti tevékenységét mutatja be. Az alábbiakban a "Kecskeméti évek" c. fejezet első oldalai olvashatók.

 

Hollós László élete

Tovább a katalógushoz>>

 

Hollós 150

A Hírös Naptár cikk Hollós László születésének 150. évfordulójára>>


 

Hollós László

 

Forrás:
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992.- 116. p.
Szakály Ferenc, id.: Hollós László élete és munkássága
. Szekszárd, 1989.

Szekér Endre

Szekér Endre

1935-2013

 

Született : Budapest, 1935. júl. 3.
Meghalt : Kecskemét, 2013. júl. 11.
Szekér Endre tanár, író, szerkesztő, irodalomtörténész 1935. július 3-án született Budapesten.
1953-tól 1955-ig az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán, 1960-tól 1963-ig az ELTE BTK magyar-történelem szakán tanult. 1973-ban ugyanitt bölcsészdoktori címet szerzett.
1955-től 1958-ig a bugaci általános iskolában, 1958-tól 1960-ig a kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában, 1960-tól 1991-ig a Katona József Gimnáziumban, 1991-től 1993-ig a Kecskeméti Református Gimnáziumban tanított. 1969-től 2009-ig a Forrás folyóirat főszerkesztő helyettese.

 

Bahget Iskander képei a Forrás folyóirat életéből

Forrás Forrás

 

Forrás

 

Forrás

A képek forrása>>

 

Szekér Endre a Magyar Írószövetség, a Németh László Társaság és a Katona József Társaság tagja volt. Számos cikke és könyve jelent meg.

 

Hagyomány és újítás Erős várunk a vers Benedek Marcell Buda Ferenc A stílus - az író Márai Sándor
A könyv adatai>> A könyv adatai>> A könyv adatai>> A könyv adatai>> A könyv adatai>> A könyv adatai>>

 

78 éves korában, 2013. július 11-én halt meg Kecskeméten.

 

Szekér Endre írói világa

Tovább a katalógushoz>>
 



Forrás:
Ki kicsoda Kecskeméten 2013
. - 133-134. p.
Bővebb információk és részletes bibliográfia Szekér Endre munkásságáról>>