Karácsonyi szokások Európából Karácsonyi szokások Európából

Karácsonyi szokások Európából

 

 

Svédország


A kereszténység terjedésével Észak-Európába is eljutott Szent Miklós története.  A Skandináv országokban, ahol a tél és a hó igen jelentős szerepet játszik az emberek életében, a Szent Miklós történetéhez fűződő tűz és kandalló is relevánssá vált. A tűz nem csupán Szent Miklóshoz köthető. A Skandináv mitológiában Thor a mennydörgésnek, villámnak és a tűznek a parancsolója. Thort gyakran ábrázolják piros ruhában, széles derékszíjjal és nagy szakállal. A nagy kérdés azonban az, hogy a rénszarvas honnan ered. Thor a mitológiában egy olyan szekéren érkezik, amelyet két bakkecske húz.
Svédországban a hagyomány szerint több város főterén szalmából készült kecskeszobrot állítanak fel.
A kecskére visszatérve, a Mikulás finn neve, a Joulupukki karácsonyi bakot jelent.

Magyarországgal ellentétben, Svédországban a mikulás nem december 6-án, hanem december 24-én érkezik meg az ajándékokkal.  A svéd Mikulás neve Tomte, aki a skandináv mondák szerint a házakat és főleg a kerteket őrzi, viszont a szolgálatért cserébe ajándékot vár el, ajándék híján ugyanis megharagszik. Szenteste különösen kedvesen bánnak vele, ugyanis az őrzésért egy tál zabkását, illetve vajat és mandulát tesznek ki neki a ház elé, a kertbe.

 

                                 

 

 

Finnország


A XIII. századra nyúlik vissza az a finn karácsonyi szokás, amely szerint december 24-én délben, az ország régi fővárosában egy karácsonyi ünnepség közepette kihirdetik a karácsony kezdetét, a „karácsonyi béke” (joulurauha) időszakát, ami 20 napig tart.
Finnországban az ajándékot a Mikulás hozza, viszont a már megszokott toposszal ellentétben, a finnek hiedelme szerint nem a kéményen keresztül érkezik az öregúr, hanem az ajtón jön be és így ajándékozza meg a gyerekeket.
A finn családok karácsonya jellegzetesen temetőjárással kezdődik. Gyertyákat visznek szeretteik sírjára, így fejezve ki, hogy a karácsony a legnagyobb családi ünnep, és, hogy az elhunytak halálukkal nem múltak el örökre, az emlékezet által a szeretteikkel élnek tovább.

 

   

 

 

Dánia


A svédországi Tomte dán megfelelője Nisse, aki Mikulásként kecskék kíséretében kopogtat be minden házba, hogy ajándékot adjon át a családoknak.  Mindemellett Nisse huncut törpeként való ábrázolása is jellemző, sőt tejberizst készítenek neki fahéjjal és vajjal, hogy az ne cselekedjen rosszat.
Dániában a karácsonyfa díszítésének is van egy jellegzetes módja, ugyanis gyakran megjelenik dekorációként a dán nemzeti lobogó vagy annak színei. A feldíszített karácsonyfát a vacsora után körbeállják, és az ajándék kibontása előtt énekelnek, táncolnak.

 

 

 

Írország


Írországban egy vidéki hagyomány szerint karácsony előestéjén kenyeret és tejet tesznek az asztalra, illetve az ajtót nem zárják be. Ezzel jelképezik, hogy a hajlékot kérő Szűz Mária, a kisded és Szent József számára szállást biztosítanának és szeretettel fogadnák őket hosszú útjuk után.
Ezen kívül a gyerekek zsákot raknak ki a Mikulásnak, amibe az ajándékokat bele tudja tenni. Természetesen a Mikulás szolgálata nem marad hála nélkül, ugyanis az asztalon rétest és egy üveg sört szokás hagyni cserébe az ajándékokért.

 

 

 

Portugália


A portugáloknak van egy régi szokásuk, ez az úgynevezett consoda. Ezt az eseményt karácsony estéjén szokták megünnepelni, ezáltal beépült a portugál karácsonyi hagyományokba.  A szokásukhoz híven, e napon tányérokat tesznek ki az asztalra a halottak számára, és étellel szolgálják ki a szellemeket. Ezáltal a család a következő évre boldogságban fog részesülni.

 

             

 

 

Franciaország


Franciaország déli részén, a hagyományokhoz hűen, az éjféli mise után a halászok hallal teli kosarat helyeznek az oltár elé. A halászok - valamint a résztvevők - ezzel a szokással fejezik ki a kis Jézus előtt tiszteletüket és szeretetüket.
A gyermekek karácsony estéjére kiteszik a cipőiket a tűzhely közelébe, hogy az éjszaka folyamán a Mikulás az ajándékokat bele tudja rakni.

 

 

 

Olaszország


Az olasz hiedelmek szerint karácsony másnapjának estéjén a gyermekeket a Strega Buffana nevű boszorkány látogatja meg és érdem szerint ajándékoz a gyermekek körében. Söprűjén száguldva a jó gyerekeknek különböző finomságokat ad, a rosszaknak pedig szenet.

Az olaszok körében a barátok közötti karácsonyi ajándékozásnak is megvan a maga hagyománya. Szárított lencsét szokás adni, hogy abból levest készíthessenek maguknak. Ez szimbolizálja a következő évre szóló szerencsét, illetve e lencsével emlékeznek meg a régi ínséges időkről.

 

Görögország


Egy görög hiedelem szerint a világ egy fatörzsön áll, ami alatt az alvilág terül el. A kalikancárik, azaz a gonosz manók az év minden napján megkísérlik a világot tartó fatörzset kivágni, hogy az a pokolba zuhanjon le. Kivételt képez a karácsonyi időszak, amikor is feljönnek bosszantani az embereket. A görögök körében köztudott, hogy ezek az ördögöcskék félnek a tűztől, ezért a hagyomány szerint szentestén egész éjjelre tüzet gyújtanak. Napjainkban pedig mécses gyújtásával tartják meg a tradíciót.

   

 

Görögország északi részén máig szokás karácsony előestéjén, sötétedéskor a település középpontjában megrakni egy tüzet. A máglyát éjfélig táplálják. A helybéliek a tűz körül énekelnek, zenélnek, esetleg iddogálnak. Mindemellett a fiatalok a tűztől indulnak el betlehemi játékot tartani, ezáltal ünnepi jó hírt vinni minden háznak. A betlehemi útról visszatérő fiatalok (hajnalban) kivesznek egy-egy parazsat a tűzből és hazaviszik a szüleiknek. Ez a parázs szimbolizálja a szülők iránti szeretetet és a családhoz való ragaszkodást.

 

   

 

A görögök életében releváns szerepet játszik a hajó. Nincs ez másképpen karácsony táján sem. Görögországban a hajó nem csak a halászat miatt fontos, hanem az új életet is szimbolizálja. Karácsony idején a hajótulajdonosok a karácsonyfához hasonlóan a hajóikat is ünnepi égőkkel illetve egyéb dekorációval díszítik fel, egy-két nagyobb görög városban pedig hajó makettet is állítanak ilyen módon.

 

 

Görögország egy másik jellemző jelképe a gránátalma. Karácsonykor az ajtó fölé gránátalmát szoktak akasztani, ami újévre megszárad. A szokás szerint a megszáradt gránátalmát megtörik és a magjait egy éjszakára szétszórják a ház szobáiban. A magok szétszórása a újévi egészséget biztosítja. Mindemellett az is a tradíció része, hogy a megszáradt gránátalmát a család elviszi a misére, majd a szertartásról haza érve, a bejárat előtt a családfő a földhöz vágja, hogy annak magjai szétszóródjanak.

 

 

 

Bulgária


A hetes Bulgáriában is jelképes szám, amihez egy bolgár karácsonyi szokás is köthető. Karácsony szentestéjén hét húsmentes fogásból álló menüt kell végigenniük azoknak, akik a következő karácsonyig kiváló egészséget akarnak maguknak. A lényeg, hogy a hét fogás közül egyetlen egyet sem szabad kihagyni ahhoz, hogy a kívánság teljesüljön.
Szokás továbbá még Bulgáriában az is, hogy a ház asszonya egy olyan kenyeret süt, aminek közepébe egy pénzérmét rejtett el.  A családfő a vacsora közben szétosztja a kenyeret a család tagjai között, és akihez eljut a pénzérme, arra gazdagság, szerencse és egészség vár a következő évben.

 

 

 

Románia


Romániában hosszú évek óta él egy hagyomány Szűz Máriára és a Kis Jézusra emlékezve. A karácsonyi vacsora után a jónak ítélt gyerekeknek egy fényes, egészen nagy és kifejezetten piros almát adnak ajándékba, ezzel utalva arra, hogy egy Romániában jól ismert karácsonyi ének szerint Szűz Mária két almát ad a Kis Jézusnak.
Romániában régóta a karácsonyi hagyomány része a Colindat, magyarosan a kondikálás. Szenteste napján fiatal férfiak és fiúk karácsonyi dalokat énekelve járnak házról házra, hogy elmondják jókívánságaikat a ház lakóinak. Ezt a szokást az UNESCO is felvette a szellemi örökségek listájára.

 

 

 

Horvátország


Horvátországban nagy hagyománya van a Luca napi búza ültetésének. A búzát karácsonykor egy nemzeti színű szalaggal kötik át, a közepébe gyertyát helyeznek el, amit meggyújtanak.

 

 

 

Szlovákia


Szlovákiában gyakran tesznek a karácsonyfa alá - az ajándékok mellé - egy tálat is. Ehhez a tálhoz mindaddig nem nyúlhat senki, amíg a fát karácsony után díszeitől meg nem fosztják. A tálban pénzérmék, – ez a gazdagságot szimbolizálja - néhány fej fokhagyma - ami az egészséget jelképezi - és néhány karéj kenyér vagy cipó - ami a bőséges élelem képét idézi elő - találhatóak.  E tárgyak a következő évre szóló kívánságokat tükrözik.

 

 

 

Csehország


A hagyomány szerint karácsonykor a nap első étkezése a karácsonyi vacsora. Aki ezt kibírja, és nem eszik előtte semmit, az aranymalacot fog látni a falon, más elbeszélések szerint az égen fogja látni, ahogy az repül.
Egy másik hagyomány, hogy a vacsora után a család tagjai almákat vágnak két darabra. Akinél a félbevágott alma magházának formája ötágú, annak hosszú élete lesz, akinek viszont négyágú magháza van, annak rövidebb élete lesz.

 

   

 

 

Lengyelország


Lengyelországban egyfajta népi szokás az úgynevezett Tizenhárom fogás. A hagyomány szerint Jézusra és a 12 apostolra emlékezve az ünnepi vacsorát tizenhárom szabadon választható desszerttel zárják le, ezeknek legalább egyikéből fogyasztani kell a családtagoknak, vendégeknek.
Továbbá a lengyel népszokások közé tartozik az ostyatörés is.  A tradíció szerint a vacsora után a karácsonyfa köré gyűlve a családfő vagy a család legidősebb tagja kezébe vesz egy ostyát, amit átnyújt a mellette lévő személynek, aki az ostyából letör egy darabot, majd tovább adja. A cselekmény a kör utolsó tagjáig folytatódik.  A jelenlévők megtörik egymás között az ostyát, mialatt jókívánságokban és őszinte megbocsátásban részesítik egymást.

 

   

 

 

Litvánia


A litvánok leghíresebb karácsonyi hagyományai közé tartozik az úgynevezett álarcos felvonulás. A maszkok közül a legjellemzőbb a medve, a ló, az ökör, a magas nő és alacsony férfi. A menet házról házra és faluról falura jár, ugyanis erről a felvonulásról a helyiek azt tartják, hogy áldást, termékenységet, bőséget és védelmet hoz minden otthonba, illetve védelmet nyújt a gonosz szellemektől és a szerencsétlenségtől. A szerencsétlenséget egy fatuskó szimbolizálja, amit egy család von maga után a menet közben. Amikor a környező településekről érkezők összeérnek, a menet szimbólumait közösen égetik el.