Kiállítás Mátyási József születésének 250. évfordulója alkalmából
(A kiállítás anyaga 2015 tavaszán volt látható könyvtárunk Helyismereti gyűjteményében)
Mátyási József
(Izsák, 1765. márc. 21. – Kecskemét, 1849. jan. 15.)
Mátyási János izsáki református lelkész és Polgári Koczog Julianna gyermeke.
Mátyási József szülei
Képeslap Mátyási József szülőhelyéről, Izsákról
Tanulmányait a kecskeméti református kollégiumban, majd a debreceni református kollégiumban végezte. Ügyvédi oklevelet szerzett és Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot.
1789-től 1794-ig Teleki József gróf>> ugocsai főispán, koronaőr titkára volt, akit elkísért Bécsbe, Németországba és Erdélybe is. 1792-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen. Utazásait versekben örökítette meg.
Mátyási József 1795. márcusi levele Kecskemét főbírájához.
1795-ben Csokonai Vitéz Mihállyal is találkozott, barátság szövődött közöttük.
(1773-1805)
1796 és 1803 között a voltaireianus irodalomkedvelő galánthai Fekete János lovasgenerális titkáraként tevékenykedett.
(1741-1803)
A költő és a gróf kapcsolatáról Benkei Kovács Balázs tanulmányában>> részletesen olvashatunk.
A gróf 1803-as halála után Pesten volt ügyvéd, majd Izsákra költözött, ott megházasodott, ám hamarosan megözvegyült. 1824 körül Kecskeméten telepedett le, ahol visszavonultan élt.
Kecskemét város tanácsa irodalmi működéséért 1827-ben polgárjoggal tisztelte meg, melyet levélben köszönt meg a városi tanácsnak.
Mátyási József 1827. március 27-én kelt levele Kecskemét város Nemes Tanácsához
Végrendeletében vagyona nagy részét a kecskeméti református kollégiumra hagyta.
Mátyási József gyászjelentése
Korának népszerű költője volt. Legismertebb verse, a Sorsával elégedő gulyásnak pásztori dalja népdalként terjedt.
A vers forrása: Kiss István: Mátyási József. Antológia Mátyási József költeményeiből>>
Az úgynevezett Gulyásnóta keletkezéséről és közismertté válásáról többször is írtak irodalom történészaink. A témával Mészöly Gedeon is foglalkozott 1931-ben, a Népünk és Nyelvünk folyóiratban megjelent terjedelmes tanulmányában.
Terbe Lajos pedig 1956-ban rövid cikkben foglalta össze a vers eredetével kapcsolatos véleményeket.
Térbe Lajos cikke az Irodalomtörténeti közlemények 1956/4. számából>>
Mátyási költészetének helytörténeti vonatkozásai is vannak. Hosszabb lélegzetű köleményében megénekelte a Kecskeméten pusztító 1794. évi júliusi tűzvészt is.
Költészetét a 18. század végi „mesterkedők” közé sorolták. Verseinek jelentős részét terjengős, alkalmi poémák – köszöntők, búcsúztatók – teszik ki, amelyeknek azonban érdemi, csillogó részletei is vannak.
Mátyási József egyik alkalmi verse, Márton-napra:
Nyolc kötete jelent meg nyomtatásban, több műve kéziratban maradt fönn.
| A Viskói uradalom című mű kézirata |
... és a nyomtatott változat
| A könyvbemutató meghívója |
Lexikon szócikkek és rövid életrajzi összefoglalók Mátyási Józsefről:
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái>>
Cikkek, tanulmányok Mátyásiról:
Mátyási József / Terbe Lajos In: Irodalomtörténeti közlemények. - 59. évf. 3.sz. (1955), p. 305-318.
(A képre kattintva a teljes cikk olvasható.)
Mátyási József és a magyar írók / Jenei Ferenc In: Kiskunság. - 1967. október, p. 47-50.
(A képre kattintva a teljes cikk olvasható.)
(A képre kattintva a teljes cikk olvasható.)
Mátyási-kultusz
Ferenczy István szobra Mátyási Józsefről
Mátyási József 1943-ban felavatott emléktáblája
1999-ben megemlékeztek a költő halálának 150. évfordulójáról:
2013. január 15-én Mesznéder Klára vezetésével megalakult a Mátyási József Emlékkör>>.
Az emlékkör rendszeresen tart rendezvényeket a Katona József Könyvtárban.